Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
A Bős-Nagymarossal kapcsolatos munkaanyag semmilyen formában nem tekinthető sem a zöldtárca, sem pedig a magyar kormány hivatalos álláspontjának – közölte a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) sajtóirodája az MTI-vel. A munkaanyag előzetes kiküldése ügyében a miniszter hétfőn belső vizsgálatot indított.
A független szakértők által készített tanulmány a közlemény szerint a Szigetköz vízpótlásának lehetséges műszaki megoldásait tárja a zöldtárca döntéshozói elé. A szóba jövő megoldásokat a minisztérium széleskörű társadalmi vitára és szakmai egyeztetésre bocsátja majd, csak ezt követően, a természetvédelmi szempontok gondos mérlegelésével alakítja ki a hivatalos magyar álláspontot, amelyet eljuttat a szlovák félnek – közölte a zöldtárca.
Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter belső vizsgálatot rendelt el annak tisztázására, hogy Bős-Nagymarossal kapcsolatban a tárcánál ki, és milyen felhatalmazás alapján juttatott el a szlovák félnek egy olyan köztes, külső szakértők által készített munkaanyagot, amelyet előzetesen nem tárgyalt a zöldtárca vezetői testülete.
A magyar-szlovák közös Stratégiai Környezeti Vizsgálat előkészítését irányító testület a Bős-Nagymarossal kapcsolatos jogvita rendezésére jött létre. A munkacsoportban magyar és független nemzetközi szakértők vesznek részt. A mostani munkaanyagot a közlemény szerint egyébként ugyanaz a szakértői kör készítette, részt vett benne számos olyan személy, akiket annak idején az Orbán-kormány is felkért erre a feladatra.
A munkaanyag hat lehetséges műszaki megoldást ismertet a Szigetköz vízpótlására.
Az egyik lehetőség a Duna vízhozamának növelése oly módon, hogy a szlovák fél a mindenkori vízhozam felét a közös főmederbe terelné. A több víz így természetes úton keletkező hordalékával képes lenne újra feltölteni a folyó medrét, és emelkedne a vízszint is.
Egy másik verzió egy új, kanyargós ág építését javasolja az ártérben, amely több ponton keresztezi a Dunát, és így újra összekapcsolhatóvá válnának a korábban elkülönült, megemelkedő szintű vizek.
A munkaanyag egy harmadik változata szerint – amelyet a Szigetközi Természetvédelmi Egyesület javasol – a főmeder vízszintjének megemelésére átmenetileg mobil fenékgátakat helyeznének el, így a vízszintek kiegyenlítődése után elbonthatóak lennének a Dunát elterelő műtárgyak, és a felduzzasztott Duna így magától folyna át a Szigetköz azon részeibe, ahol korábban természetes úton folyt.
Egy további megoldás – melyet az ausztriai WWF javasolt – a Duna főmedrének szűkítése a főmeder anyagával, azaz a mederpartot “betolnák” a főmederbe.
Egy másik szakértői javaslat szerint az optimális vízszint elérése a Duna régi főmedrének feltöltésével érhető el, a hordalék mellett egyéb anyagok felhasználásával, a vízszint így 3-4 métert emelkedne.
Végül a lehetséges megoldások között szerepel a mederszélesítés olyan módja, amely szerint egyes pontokon a partvédő szerkezetek lebontásával a kanyarok külső ívén a folyó bemosná a talajt a mederbe. Így szélesülne a folyó medre és lassulna a folyása, hordalékréteg kialakulásával pár évtized alatt akár 2 métert is emelkedhetne a mederszint, és a Duna főmedre újra összekapcsolhatóvá válna a Szigetköz ágrendszerével – ismerteti a zöldtárca sajtóirodája.
