Áder a környezeti fenntarthatóságról és a klímaváltozás káros hatásairól beszélt bajai főiskolásoknak

“Ha nyugalmat akarsz, készülj a katasztrófákra” – emelte ki a köztársasági elnök, aki a környezeti fenntarthatóságról, a klímaváltozás káros hatásairól tartott előadást szerdán Baján az Eötvös József Főiskolán.

Áder János közel egyórás, prezentációval kísért előadásában a Földet veszélyeztető folyamatokról, köztük a légkör széndioxid koncentrációjának a növekedéséről, a vízkészletek csökkenéséről beszélt a magyar tudomány ünnepe alkalmából megrendezett Messzelátó tudomány: felelős válaszok a jövőnek című konferencia záró előadásában.

A vízügyi mérnököket, tanárokat és gazdasági szakembereket képző főiskola több száz diákja kísérte figyelemmel az előadást az intézmény nagyelőadójában.

Az államfő előadásában hangsúlyozta, hogy eddig az Egyesült Államok volt a legnagyobb széndioxid kibocsájtó, de ma már Kína megelőzte.

Álláspontja szerint hihetetlen energiapazarlás folyik az Egyesült Államokban, amit az is bizonyít, hogy az egy főre eső széndioxid kibocsátás tekintetében továbbra is a világ vezető állama. Emlékeztetett arra, hogy a kiotói megállapodást nem írta alá Washington, ennek ellenére csökkenti a széndioxid kibocsátást, míg Kína növeli.

Adatai szerint száz esztendő alatt háromszorosára nőt a Föld népessége, nőtt az élelmiszertermelés, továbbá a vízfogyasztás és a motorizáció növekedése exponenciálisan növelte a széndioxid kibocsájtást.

Áder János Kína legnagyobb problémájának a szén alapú az energiatermelést nevezte. Ma már egyre súlyosabbak a környezetszennyezés egészségügyre ható következményei – mondta, hozzátéve, hogy Kínában évente 600-700 ezer ember hal meg tüdőrákban.

Az 1997-ben kötött kiotói megállapodásról azt mondta, hogy nem lehet egyértelműen pozitívnak nevezni az azóta eltelt időszakot, mert a légköri széndioxid koncentrációja 30 százalékkal nőtt.

Az államfő a vízfogyasztás növekedését, a vízkészletek csökkenését drámainak nevezte, amely háborúkhoz is vezethet. Példaként hozta fel, hogy egy kiló marhahús előállításához 15 ezer liter vizet használnak fel.

Drámainak nevezte, hogy naponta 10 ezer, 5 évesnél fiatalabb gyermek hal meg szennyezett víz fogyasztásának következtében.

A víz miatt háborús konfliktusok alakulnak ki – emelte ki, példaként felhozva Etiópia és Egyiptom vitáját a Nílus miatt.

Előadásában pozitív példaként beszélt arról, hogy az ózonlyuk csökkentésében a nemzetközi összefogás eredményre vezetett.

Felidézte, hogy 1974-75-ben mutatták ki azt, hogy a földet védő ózonréteg károsodik, amely a CRC gázok gyártásának következménye volt. Örömtelinek nevezte, hogy két hónappal ezelőtt már azt állapították meg, a Montrealban kötött megállapodás óta először kezdett vastagodni az ózonréteg.

A köztársasági elnök kitért Magyarország veszélyeztetettségére, kiemelve a Duna egyre gyakoribb áradásait.

Mi sem vagyunk védettek, a klímaváltozás összes kárát érzékeljük – mondta, hozzátéve, hogy készülni kell a Duna folyamatos áradására.

“Önök lesznek az a generáció, amelyik nem csak érintettje lesz a klímaváltozásnak, hanem önöknek kell tenni azért, hogy megóvják lakott területeinket az árvizekről” – fejezte be előadását az államfő, aki ezután válaszolt a hallgatók kérdéseire.

A magyar tudományt 1997 óta ünneplik november 3-án annak emlékére, hogy 1825-ben Széchenyi István ezen a napon ajánlotta fel birtokainak egyéves jövedelmét a Tudományos Akadémia megalapítására. November 3. először – egy kormányrendelet alapján – a magyar tudomány napja volt, majd az Országgyűlés 2003-ban hozott határozata alapján a magyar tudomány ünnepe lett, amelyet immár több mint egy évtizede egy hónapon át tartó tudományos rendezvénysorozat követ.

Ajánlott tartalom

Folyamatosan gyarapodik hazánk zöld vagyona

Mezővédő erdősávok létesítésével kapcsolatban pilot projektet indít az Agrárminisztérium – jelentette be Nagy István tárcavezető a XXXIII. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor kerekasztal beszélgetésén, szerdán, Tusnádfürdőn.