Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
A klímaváltozást már megállítani nem, de lassítani még lehet, és alkalmazkodni kell a változásokhoz – mondta Áder János volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke a Semmelweis Egyetemen a Zöld Egyetem – a környezetünkért közösen című tantárgy keretében tartott előadásán kedden este.
A most kibocsátott szén-dioxid-molekula még évtizedekig itt lesz és kifejti hatását – hívta fel a figyelmet. A Föld lakossága pedig 2050-ig a jelenlegi 8 milliárdról 10 milliárdra nő, már csak ezek miatt sem lehet csökkenteni a kibocsátást és megállítani a klímaváltozást. Ugyanakkor hozzátette, muszáj lassítani és közben alkalmazkodni a változó klimatikus viszonyokhoz. Például már nem lehet ugyanazokat az erdőket telepíteni, mint 50 évvel ezelőtt, új búza, kukorica és napraforgó vetőmagokra van szükség, melyek nemesítése akár 15 évig is eltarthat. Készülni kell a szélsőséges időjárási eseményekre, a 2-3 évenkénti aszályos időszakokra és ugyanakkor az árvizekre. Nem Magyarország van Európában a legrosszabb helyzetben, de minket jobban sürget az idő – figyelmeztetett Áder János. Magyarország Európa élvonalában van a szennyvíztisztitás, az árvízvédelem és a károsanyagkibocsátás csökkentése terén, utóbbi részben a volt szocialista ipar megszűnésének és az ipari, technológiai váltásnak a következménye – tette hozzá a volt államfő.
Arról is beszélt, hogy atomenergia nélkül nem lehet elérni a klímacélokat. A nap- és szélenergia kapacitását lehet bővíteni, de amíg az energiatárolás problémája nincs megoldva, addig nem elég a zöld energia, kellenek az alaperőművek. Az emberiség meg akar szabadulni a fosszilis energiától – leghamarabb a széntől, aztán az olajtól, majd a gáztól -, de energiára, áramra szüksége lesz. Ha pedig nincs fosszilis-, akkor szükség lesz atomerőművekre – mondta. Az évenkénti, több tízezer résztvevővel megrendezett globális klímakonferenciák kapcsán Áder János azt emelte ki: sokkal hatékonyabb lenne, ha Egyesült Államok és Kína tárgyalna, amelyek a világ károsanyagkibocsátásának 40 százalékáért felelősek, aztán bekapcsolódnának a G20-ak, amelyek már a 80 százalékáért; így eredményesebbek lehetnének a tárgyalások.
Megjegyezte, hogy nem ebben az irányba tart a világ, mindaz ami e téren zajlik, szemfényvesztés. Negyedszázada rendeznek klímakonferenciákat, és azóta a kibocsátás és szén-dioxid-koncentráció is egyfolytában nő – jegyezte meg a korábbi köztársasági elnök. Áder János beszélt arról is, hogy jelenleg a 8 milliárd emberből 2,5 milliárd él úgynevezett vízstressz körülményei között, azaz nincs elegendő vize, 2050-re az akkori, várhatóan 10 milliárd ember fele, mintegy 5 milliárd kerülhet ilyen helyzetbe. A Földön található víz mindössze 2,5 százaléka édesvíz – amelynek nagy része fagyott állapotban van -, így csak mindössze 0,007 százalék felszíni, folyékony, könnyen hozzáférhető édesvíz.
A klímaváltozás problémája 80 százalékban a vízen keresztül jelentkezik. “Szemünk láttára bontakozik ki a víz három drámája: a kevés víz, a sok víz és a szennyezett víz” – mondta Áder János. A sok víz problémája elsősorban az árvizeket jelenti. Nemrég Pakisztánban 30 milliárd dolláros kárt okozott egy árvíz. Magyarország sem marad ki ebből: 2013-ban a nagy dunai árvíz 892 centiméteren tetőzött Budapesten, ami minden addigi rekordot megdöntött. Az akkori és a jelenlegi vízállás között 6 méter a különbség – tette hozzá.
A kevés víz problémája idén különösen drámaian jelentkezett, 2022 az aszályról szólt. Magyarország egyes területein 2 hónapig nem esett eső, a talaj felső 1 méteréből minden nedvesség eltűnt, 120 patak, folyócska, tó teljesen kiszáradt, félmillió hektáron tönkre ment a kukorica, napraforgó, a kár mintegy 1000 milliárd forint – mondta a volt államfő. A szennyezett víz drámája különösen a fejlődő országokban jelentkezik, ahol a szennyvíz 90 százaléka tisztítatlanul ömlik a folyókba, tengerekbe. Az óceánokon 3 nagy szemétsziget úszik, területük együtt akkora mint India. Magyarországra a Tiszán Ukrajnából és Romániából érkezik szennyezés; 2 éve Vásárosnaménynál gépsort állítottak fel, amely jelzi és begyűjti a szomszéd országokból folyón érkező szemetet. Ezt Magyarország saját költségvetéséből finanszírozza – mondta a volt államfő. Az országnak sok vize van ugyan, de 90 százaléka határon túlról érkezik. “Mennyiségét, minőségét tekintve kiszolgáltatottak vagyunk” – mondta Áder János, és hozzátette, ezzel a vízzel jól kell gazdálkodni.