Áder János: a vízfelhasználást csökkenteni, az újrahasznosítást növelni kell

Az informatikai és telekommunikációs iparág energiahatékonyságát javítani, vízfelhasználását csökkenteni, az újrahasznosítás mértékét növelni kell – fogalmazott Áder János korábbi köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke hétfőn, a Business-IT konferencián Budapesten.

Áder János a Digitalizáció a fenntartható fejlődés szolgálatában címmel megtartott előadásában kiemelte: a Nemzeti Digitalizációs Stratégiában a technológiák elterjedését és a képességek bővülését tűzte ki célul a kormányzat, a stratégia alapján a gigabites kapcsolatra képes hálózattal lefedett háztartások aránya 2030-ig eléri a 95 százalékot. Elmondta: a stratégia kiemelt célja, hogy célzott kormányzati intézkedésekkel Magyarország digitális fejlettsége az évtized közepére meghaladja az európai uniós átlagot, 2030-ra pedig a tíz élenjáró uniós gazdaság közé kerüljön. Mindehhez energiára van szükség, miközben a népesség növekedéséhez képest háromszoros az energiafogyasztás bővülése, és kétszeres a vízfogyasztásé, ami bővülő környezetszennyezéshez vezet – mondta. A digitalizációhoz kötődik jelenleg globálisan az energiafogyasztás 10 százaléka, 2030-ig további több mint 200 százalékos növekedésre számítanak a nemzetközi kutatók.

Hozzátette: 2021-ben az e-hulladék mennyisége 57 millió tonna volt a Földön, ami nagyobb mint a Kínai Nagy Fal össztömege, és ennek csupán 17 százalékát hasznosítják újra. Az iparágban meg kell oldani az elektronikai eszközök minél hatékonyabb újrahasznosításának módját – mutatott rá, megjegyezve: 1 tonna mobiltelefonban 150-szer több arany van, mint 1 tonna kőzetben. Hangsúlyozta, hogy az iparág energiahatékonyságát javítani, a vízfelhasználását csökkenteni, az anyagfelhasználást optimalizálni, az újrahasznosítás mértékét növelni kell, a kormányzatnak az alkalmazkodást elő kell segíteni. A Planet Budapest 2023 fenntarthatósági expón idén a legjobb, legújabb magyar megoldásokat mutatták be – jelezte. Vinnai Balázs, az IVSZ – Digitális Vállalkozások Szövetsége elnöke arról beszélt, hogy a mesterséges intelligencia (MI) 2035-ig 11-37 százalékkal növelheti az európai termelékenységet az Európai Parlament jelentése szerint, és ez nem csak a technológiai, hanem bármely más iparágban tevékenykedő cégekre érvényes. Hozzátette: a kkv-k digitalizációjában továbbra is lemaradásban van az ország, ez kitörési pontot jelent. Az informatikai képzés népszerűsége nő, az előző évhez képest az első helyen jelentkezők száma közel 31 százalékkal nőtt a felsőoktatásban, enyhülhet az informatikushiány – mondta.

A konferencián a hazai informatikai és telekommunikációs szektor képviselői vesznek részt, mind az üzleti döntéshozók, mind az állami intézmények képviseletében, több mint 350 szakértővel, és 30 előadóval. A globális márkák hazai leányvállalatai (Canon, Samsung Electronics, SICK, Samsonite, HP, ALEF, Asus, Nokia, Lenovo, IBM, Dell, Fujitsu, AWS), az iparág legjelentősebb magyar szereplői, a szoftver, a hardver, az infrastruktúra, a tanácsadás és a szabályozói oldal nagyszabású eseményének szól a találkozó.

Ajánlott tartalom

Atomenergia nélkül nem érjük el a párizsi klímacélokat

Az Energia21 Kezdeményezés harmadik alkalommal ülésezett, ezúttal az atomenergia ügye került az ismert közéleti, tudományos és gazdasági szakemberek tárgyalásának középpontjába. Palkovics László professzor, az E21 kezdeményezője felvezető gondolataiban azt hangsúlyozta, hogy az atomenergia továbbra is a zöld jövő záloga - tájékoztatta a szervezet csütörtökön az MTI-t.