Áder János: ideológiai alapon nem lehet energiapolitikát folytatni

Az energiapolitika alakítását nem lehet ideológiai alapon megközelíteni, ahhoz gazdasági, környezetvédelmi és politikai tényezők összefüggéseit kell figyelembe venni – mondta Áder János korábbi köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke kedden Győrben, középiskolásoknak tartott előadásán.

Áder János a Győri SZC Baksa Kálmán Két Tanítási Nyelvű Gimnázium aulájában háromszáz diák előtt arról beszélt, hogy a folyamatos áramellátás biztosításához a szél- és a napenergia mellett mindig rendelkezésre álló erőművekben úgynevezett zsinóráramot kell előállítani, erre pedig Magyarországon az atomerőmű a legjobb megoldás. Paks jövőjéről szóló hallgatói kérdésre válaszolva úgy fogalmazott, hogy az erőművet az oroszok építik, de kulcsfontosságú technológiák nyugati beszállítóktól származnak, és az energiabiztonság miatt “nem nagyon születhetne más döntés, mint hogy az európai hatóságok némi késéssel engedélyezik az erőmű megépítését”. Egy diák azt kérdezte Áder Jánostól, lehetségesnek tartja-e, hogy Paks harmadik bővítésénél szerephez jut a fúziós energia. A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke válaszában elmondta, reményt keltő kísérletek folynak a témában, de az ipari hasznosítás még csak a távoli jövőben képzelhető el.

A volt államfő a Mátrai Erőműről kijelentette, a létesítmény állítja elő Magyarország energiaszükségletének tíz százalékát, de az ország károsanyag-kibocsátásából is tíz százalékkal részesül. A tervek szerint a létesítményt napelemes, gázos és biomasszát égető erőmű hármasával váltják ki. Áder János szólt arról is: a korábban elhatározott fejlesztéseket a háború egy időre zárójelbe tette, és az ország energiabiztonsága érdekében újra kellett indítani a szenes blokkokat. Az államfő előadásában beszélt arról is, hogy Németországban a fukusimai atomkatasztrófa hatására, annak ellenére döntöttek az atomerőművek leállításáról, hogy náluk nem történt az erőművek biztonságát fenyegető esemény. A korábbi államfő kiemelte, emiatt a német állam kártérítést fizetett az áramszolgáltatóknak, jelentősen emelkedett a villany ára és az igények fedezésére szénből állítanak elő áramot, ami nem segít a klímacélok teljesítésében. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség szerint atomenergia nélkül gyakorlatilag nem valósíthatók meg a globális klímacélok, és az előrejelzések szerint a következő tíz évben Magyarországon ötven százalékkal növekedhet az energiafogyasztás – ismertette Áder János.

Ajánlott tartalom

2040-re épülhet fel az első lengyelországi atomerőmű

Az első nagy lengyelországi atomerőmű 2040-re épülhet fel, az előző kormány által kitűzött 2032-es időpont optimista volt - jelentette ki Marzena Czarnecka lengyel iparügyi miniszter kedden a sziléziai Katowicében, a 16. Európai Gazdasági Kongresszuson.