Áder János: Kaposvár és Debrecen is jó úton halad a klímacélok megvalósításáért

Az elmúlt évek beruházásainak köszönhetően Kaposvár és Debrecen több mint 50 százalékkal csökkentette szén-dioxid-kibocsátását 1990-hez képest, és ha a megkezdett úton haladnak tovább, teljesíteni tudják öt évvel ezelőtt tett vállalásukat: 2050-re 80 százalékkal csökkentik szén-dioxid-kibocsátásukat 1990-hez képest – hangsúlyozta Áder János volt köztársasági elnök Kék bolygó című podcastjának hétfőn megjelent adásában.

A volt államfő a műsorában – amely elérhető a legnépszerűbb videómegosztón is – Szita Károly (Fidesz-KDNP) kaposvári és Papp László (Fidesz-KDNP) debreceni polgármesterrel beszélgetett. Áder János emlékeztetett: az Under2 (2 fok alatt) mozgalomhoz csatlakozók azt vállalják, hogy 2050-re 1990-hez képest 80 százalékkal csökkentik szén-dioxid-kibocsátásukat. Ma már 270 tagja van a mozgalomnak, és körülbelül kétmilliárd embert képviselnek. A mozgalomhoz a magyarországi megyei jogú városok is csatlakoztak 2018-ban, a beszélgetésben pedig azt tekintette át Áder János és a két polgármester, az elmúlt öt évben mit ért el Kaposvár és Debrecen a vállalások teljesítésében. Szita Károly elmondta: Kaposváron a cukorgyártás melléktermékéből, répaszeletből állítanak elő energiát. A cukorgyártásnak nagy az energiaigénye, ezt korábban földgázból fedezték, ám mára már évente 35 millió köbméter biogázt tudnak előállítani a répaszeletekből. Ezzel nem csupán fedezik a cukorgyár energiaigényét, hanem ezzel a biogázzal fűtik a város uszodáját és 40 autóbuszt is üzemeltetnek vele. A kormány négymilliárd forint támogatást adott a cukorgyárnak, hogy megvalósíthassa a szükséges beruházásokat.

Papp László arról beszélt, hogy a debreceni szennyvíztelep is teljesen önellátó energetikai szempontból, ott is biogázzal működtetik a telepet. A debreceni strandfürdő a termálvíz energiáját használja, és ezzel fűtik a szállodát is, valamint a fedett élményfürdőt. Hozzátette: az energiaválság rákényszeríti az önkormányzatokat, hogy egyedi megoldásokat találjanak, Debrecenben például a most üzembe helyezett szuperszámítógép “hulladékhőjét” fogják hasznosítani a szomszédos kampusz uszodájának fűtésére. Jelezte: a beruházás értéke 70 millió forint, és “másfél szezon alatt megtérül”.

Áder János felhívta a figyelmet: tíz évvel ezelőtt még “elpocsékolták” ezeket az energiákat, most azonban már hasznosítják, hozzájárulva a kibocsátás csökkentéséhez. A beszélgetésben szóba került, hogy Kaposváron 100 megawatt, Debrecenben pedig 24 megawatt kapacitású napelempark létesült. Szita Károly jelezte: a kaposvári napelempark 55 ezer ember – vagyis egy Kaposvár-méretű város – éves elektromosáram-szükségletét fedezi. Kiemelte: korábban nem gondolták, milyen értéket “dobnak ki az ablakon”, de az energiaválság rávilágított arra, hogy Kaposvár jó úton indult el, sőt még ösztönzi is a további beruházások felgyorsítását, hogy minél kevesebb gázt és elektromos energiát kelljen vásárolniuk és minél többet saját maguk termeljenek meg.

Papp László a debreceni napelemparkról azt mondta, az a repülőtér használaton kívüli területén, 50 hektárnál nagyobb területen valósult meg. Kiemelte: Debrecenben villamos és trolibusz is jár, ezek üzemeltetése jelentősen drágult. Az egyre terjeszkedő város közösségi közlekedését elsősorban elektromos járművekkel kell biztosítani, de ez csak akkor tartható fenn, ha az energiatermelésben a közlekedés üzemeltetője is komoly szerepet vállal. A beszélgetésben felmerült a napelemmel termelt energia tárolásának problémája. Papp László erről azt mondta, a napelemmel termelt energia akkumulátorteleppel kombinálása lehet a kulcsa a jövő fenntartható közlekedésének. Szita Károly megjegyezte: Kaposváron nyolcmilliárd forintos beruházást készítettek elő, hogy a gázüzemű buszokat elektromosra cseréljék, ehhez a napelempark mellé tárolókat kell építeni.

Szóba került az is, hogy az uniós források szükségesek a nagy költségigényű, de a közösségi, környezeti érdekeket szolgáló beruházások megvalósításához. Áder János kérdésére, hogy mennyivel csökkent a városokban a kibocsátás, Szita Károly elmondta, Kaposváron ez 56 százalék. Papp László jelezte: Debrecen nagyon erős gazdaságfejlesztési folyamaton megy keresztül, de az ipart kivéve a város kibocsátás-csökkentése 50 százalék feletti. Jelezte: vizsgálják, hogyan tudnák az iparral együtt is elérni határidőre a kitűzött kibocsátás-csökkentési célt. A beszélgetésben szóba került az is, hogy mindkét város sokat tesz a fásításért. Szita Károly megköszönte Áder Jánosnak, hogy köztársasági elnökként támogatta ezeket a programokat. Elmondta, Kaposváron hatezer új fát ültettek.

Papp László megjegyezte: Debrecen a harmadik legnagyobb közigazgatási területtel rendelkező város, amelynek 34 százaléka erdősült terület. Szólt a 10 ezer fát Debrecenbe elnevezésű programról, amelyben már 7-8 ezer kis fát ültettek el, jelentős részben a helyi civil szervezetek bevonásával. Áder János úgy összegezte a beszélgetést, hogy az elmúlt évek nehézségei ellenére, az előttük álló feladatok nagyságát figyelembe véve, ha Kaposvár, Debrecen és a többi megyei jogú város ezen az úton megy tovább, teljesíteni tudja az öt évvel ezelőtt tett vállalását, azt, hogy 50 százalékkal csökkenti szén-dioxid-kibocsátását.

 

 

Kép: mti

Ajánlott tartalom

Már pályázhatnak a vállalkozások Az Év felelős foglalkoztatója pályázatra

Idén kilencedik alakalommal hirdeti meg az OFA Nonprofit Kft. nagysikerű Az év felelős foglalkoztatója pályázatát. A rekordokat döntő hazai foglalkoztatási adatok is azt mutatják, hogy a vállalkozások érdekét is szolgálja, ha munkavállalóikat megbecsülik, legfontosabb értékükként kezelik. A pályázat elősegíti a felelős foglalkoztatói szemléletmód hazai fejlődését is - hívta fel a figyelmet hétfői közleményében Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).