Áder János szerint nem mindennapi javaslattal állt elő a COP 28 elnöksége

A fenntarthatóság alapvetően rólunk szól, hogy meg tudjuk-e őrizni Magyarországot, a Kárpát-medencét és a Földgolyót olyannak, amilyennek megismertük – fogalmazott Áder János korábbi köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke a Pannon Egyetem fenntarthatósági hónapjának nyitórendezvényén kedden Veszprémben.

Áder János előadását megelőzően lehetetlennek nevezte a COP28 klímacsúcs előkészítését végző elnökség által megfogalmazott célokat. A szervezet hétfőn arra szólította fel a világ kormányait, hogy 2030-ig háromszorozzák meg megújuló energiatermelési kapacitásaikat annak érdekében, hogy megelőzzék a 1,5 fokot meghaladó globális felmelegedést. Áder János szerint egy ilyen klímacsúcson nem nyolcvanezer embernek kellene összegyűlni, hanem “80 okos embernek”, lehetőleg a G20 országokból, akik a kibocsátás 80 százalékáért felelnek. Azt mondta: meg kell hallgatni a tudósokat, és utána kell olyan döntéseket hozni, amelyek betarthatók, betartandók és kötelezően érvényesíthetők. A volt köztársasági elnök üdvözölte, hogy január elsejétől betétdíjas lesz a PET-palack, valamint az alumínium és üveg italospalack Magyarországon. Négyezer automata és kétezer mechanikus gyűjtőpont alkotja majd a rendszert, a betétdíj 50 forint lesz – ismertette.

Magyarországon egymilliárd PET-palack visszaváltását kell megoldani, ami Áder János szerint nem kis feladat. Üvegből százezer, alumíniumdobozból hatezer tonna hulladék keletkezik az országban éves szinten, de utóbbi nagy része teljes egészében újrahasználható – mondta. A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány alapítója előadásában hangsúlyozta: a demográfiai robbanás, a Föld száz év alatt megnégyszereződő lakossága, valamint az urbanizáció – ma az emberek 54 százaléka városokban él, és arányuk 2050-re 75 százalék lesz – hatására nő a fogyasztás. A vízé kétszer, az energiáé háromszor olyan gyorsan, mint a népesség – tette hozzá. Elmondta: másodpercenként 20 ezer PET-palackot adnak el a világon, a világ műanyaghulladék-termelése pedig 240 millió tonna évente, amelyből Magyarország 100 ezer tonnával részesedik. Emellett a PET-palackoknál baj van a visszagyűjtéssel, az újrahasznosítással és a társadalmi szokásokkal is, hiszen vannak a világon olyan helyek, ahol a környezeti kultúra védelme nem része a mindennapi életnek – mutatott rá Áder János.

A világszintű élelmiszerpazarlásra kitérve megemlítette, hogy egy átlagos magyar évente 66 kiló élelmiszert dob a kukába. Ez az arány uniós átlagban 70 kilogramm körül mozog. A növekvő fogyasztáshoz pedig egyre több termőterület bevonása szükséges. A korábbi államfő érintette a divatipart is, ugyanis a globális textilipar felel a vízszennyezés 20 és a globális szén-dioxid-kibocsátás 10 százalékáért. Ráadásul a textiláruk jelentős része műszálas, mosásukkal pedig mikroműanyagok kerülnek a vizekbe – hívta fel a figyelmet. Közölte: 2021-ben 57 millió tonna e-hulladék keletkezett, ami nagyobb, mint a kínai nagy fal teljes tömege, és ennek csak a 17 százalékát hasznosították újra. Ezért Áder János a jövő megkerülhetetlen kérdésének nevezte, hogy olyan technológiát találjanak, amellyel minél kevesebb környezeti kockázat mellett minél hatékonyabban vissza lehet nyerni az elektronikai hulladékban lévő hasznos anyagokat.

Áder János előadásában a fenntarthatóság szempontjából jó gyakorlatokat is ismertetett. Ide sorolta a műanyagokat lebontó baktériumkoktélt vagy a biológiai hulladékot otthon, rövid idő alatt komposztálni képes készülékeket. Szólt az újratölthető dezodoros palackokról vagy a kereskedelemben a konyhákon keletkezett, még fogyasztható, de a nap végére megmaradt étel piacképessé tételét szolgáló vállalkozásokról is. Gelencsér András, a Pannon Egyetem rektora Áder János előadását megelőzően a fenntartható fejlődés legnagyobb kihívásaként a globális éghajlatváltozást nevezte meg, amelynek okait szerinte látszatmegoldások helyett a tudomány segítségével kellene feltárni. Jelezte: a globális energiafelhasználás felére – benne a nehéziparral, a bányászattal, az ércfeldolgozással, a tengerhajózással, a repüléssel – nincs ipari mértékű, a gazdaságban is működő karbonmentes alternatíva. A Pannon Egyetem fenntarthatósági hónapjának nyitórendezvényén az előadásokat követően számos kiállító, interaktív program is várta az érdeklődőket az intézmény aulájában kedden.

Ajánlott tartalom

Atomenergia nélkül nem érjük el a párizsi klímacélokat

Az Energia21 Kezdeményezés harmadik alkalommal ülésezett, ezúttal az atomenergia ügye került az ismert közéleti, tudományos és gazdasági szakemberek tárgyalásának középpontjába. Palkovics László professzor, az E21 kezdeményezője felvezető gondolataiban azt hangsúlyozta, hogy az atomenergia továbbra is a zöld jövő záloga - tájékoztatta a szervezet csütörtökön az MTI-t.