Afrikai álmok, sivatagi valóság

Már elkezdtem egy bejegyzést erről múlt héten, amikor lehozta a tervek a Bloomberg és a New York Times is. Valójában ez a terv, különböző idealizált formában és elméleti felvetésként minden napelemes konferencián elhangzik hosszú évek óta.

A végén a következő miatt nem lesz belőle sose semmi:

1) szállítás és óriási távolság: az áramszállításnál minél messzebb kell vinni, annál nagyobb a veszteség. Hiába termeli az ember nagyon olcsón, ha közben fele-kétharmada elvész, és a hálózati fenntartás költsége óriásira nő. Tökéletes példája Brazília, ahogy erről egy korábbi postban írtam is: az elektromos szükséglet 80 százaléka vízerőművekből származik, de a brazilok mégis a világ egyik legdrágább áramát fogyasztják. Hasonló okokból: olyan messziről, az Amazonas és a nagy folyók mélyéről kell a déli, sűrűn lakott területekre szállítani az áramot, hogy a végén a veszteségekkel megdrágul.

A cikk folytatása itt olvasható.

Ajánlott tartalom

Drónok az építőiparban – A jövő elkezdődött

A dróntechnológia robbanásszerű fejlődése alapjaiban rengeti meg az építőipart; ez a folyamat korántsem a távoli jövő zenéje, hanem a kézzelfogható jelen. Míg néhány éve ezeket az eszközöket csupán drága játékszereknek vagy a marketing látványos kiegészítőinek tekintették, mára a kivitelezés, a felmérés és a tervezés elengedhetetlen műszereivé váltak. A pilóta nélküli légi járművek (UAV) alkalmazása drasztikusan növeli a hatékonyságot, jelentősen csökkenti a költségeket, és olyan adatpontosságot garantál, amelyre a hagyományos geodéziai módszerekkel aligha, vagy csak sokkal lassabban lenne lehetőség.