Agrárminisztérium: a magyar gazdák és az agrárium szolgálatában az Agrárközgazdasági Intézet

Minden ágazatnak és ezen belül minden szakpolitikának, minden minisztériumnak szüksége van egy olyan tudásbázisú intézményre, mint az Agrárközgazdasági Intézet, ami a tudásnak minden elemét magas szinten műveli az adatgyűjtéstől a társadalmasításig – mondta Juhász Anikó, az Agrárminisztérium (AM) agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára csütörtökön Budapesten, az 2024. évi Gazdálkodás és AKI70 konferencián az AM tájékoztatása szerint.

Hibrid napelemes rendszerek akkumulátorral, elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen! (x)

Az agrártárca háttérintézményeként működő Intézet Magyarország legjelentősebb agrárközgazdasági adatbázisokkal és szakpolitikai tapasztalattal rendelkező kutató- és tudásközpontja – írták a közleményben. Az Agrárközgazdasági Intézet óriási értéke, hogy nemcsak a minisztérium munkáját segíti ezzel a tudásbázissal, hanem hidat tud teremteni az ágazati szereplők, vagyis a termelőink, mezőgazdasági feldolgozóink, vidékszereplőink, valamint a tudomány és a szakpolitika között. Az AKI tudásbázisának az alapja az adatgyűjtési információs rendszer, amellyel stabilan és megbízhatóan 70 éve segíti az ágazat működését, ugyanakkor mindig képes volt a megújulásra, a fejlődésre és a kutatási módszerekkel lépést tartva azokra az átalakulásokra, amit a jelen kihívásai támasztottak – méltatta az intézményi munkát a helyettes államtitkár. Ebben is mérföldkőnek számít a Mezőgazdasági Adminisztratív Adatpolitika (MAAP) projekt, amelyben egy új agrárinformációs portál is létrejött (www.adat.aki.gov.hu).  

A helyettes államtitkár kiemelte, most is egy ilyen átalakulás előtt áll az AKI.  Az intézmény jelenleg is az elvárt szinten végzi tevékenységét, amely során a feldolgozott információkat tudományos valid modellekkel és elemzésekkel alátámasztva tárja az ágazat felé. A minisztériumi háttérintézmények között az AKI kiemelkedő abban, hogy nemcsak a hazai kereteken belül dolgozik megbízhatóan, hanem a nemzetközi szakmai színtéren is helytáll. Több projektben és nemzetközi szervezetben képviseli Magyarországot, mind a napi szintű munkában, mind a hosszú távú célokban is hasznos szakmai tudást hoz a hazai ágazat számára – mutatott rá a helyettes államtitkár.

Kiemelendő az AKI nemzetközi tevékenységében, hogy dolgozik a COPA-COGECA és az Európai Bizottság számára is, valamint nemzetközi területeken több kutatási, uniós pályázatban is részt vesz. Ezeken a platformokon képviseli a közös agrárpolitika és a nemzetközi tudományos együttműködés, a BIOEAST érdekeit is. Az intézet szakmai munkájának sikerét és létjogosultságát jelzi, hogy egyre nagyobb a piaci igény a szolgáltatásaira, hazai és külföldi szakmai szervezetek, piaci szereplők igénylik azokat. A Közös Agrárpolitika 2023 és 2027 közötti magyarországi kereteit tartalmazó KAP stratégiai terv elkészítésének és végrehajtásának szakmai megalapozásában, vagy a kárenyhítési rendszer működtetésében és fejlesztésében szintén kulcsszerep jut az intézetnek.  A Közös Agrárpolitikának nemcsak a mezőgazdaság, az élelmiszerrendszer a része, hanem fontos hangsúlyt kap benne a vidékfejlesztés és egyre hangsúlyosabb a környezetfenntarthatóság is – hangsúlyozta Juhász Anikó.     Ennek kialakításában, tervezésében és végrehajtásában az Agrárminisztériumnak napi szintű stratégiai partnere az Agrárközgazdasági Intézet. A jelenlegi sokrétű kihívásokkal és feladatokkal teli években különösen fontos a tényeken alapuló döntéshozatal, az adatokra alapozott szakpolitika-alkotás, ezért az intézmény által biztosított szakmai háttérre a jövőben is kiemelten számít az Agrárminisztérium – zárta beszédét a helyettes államtitkár az AM közleménye szerint.

Ajánlott tartalom

Riasztó képet mutat a magyar serdülők egészségmagatartása

Kedvezőtlen étkezési és fizikai aktivitási szokások, romló szerhasználati és egészségiállapot-mutatók, de javuló tendenciák is megfigyelhetők a magyar iskolások körében – állapítják meg az ELTE PPK kutatói legutóbbi felmérésük alapján. A vizsgálat a WHO-val és hazai partnerként a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézettel együttműködésben zajlott, az „Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása” nemzetközi kutatás részeként.