Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
Változékony, szeszélyes tavaszi időjárás jellemezte az idei tavaszt: az elmúlt évektől eltérően csapadékból nem volt hiány, azonban a fagyos hajnalok az idén is április végéig veszélyeztették a gyümölcsösöket.
Az átlaghőmérséklet a sokéves átlag körül alakult, azonban az átlag jókora kilengéseket is takart – írta az Országos Meteorológiai Szolgálat az idei tavaszról készített agrometeorológiai elemzésében. Azt írták: a szántóföldi növények jellemzően jól teleltek, és az idén is viszonylag hamar fejlődésnek indultak, ahogy a korai gyümölcsfák rügyei is már februárban megpattantak, azonban a vegetáció túl korai fejlődését visszafogták a március első felében még több hullámban érkező hideg légtömegek. Március utolsó hetében is hideg, sarkvidéki levegő okozott erősen fagyos hajnalokat, amelyben a már virágzó csonthéjasok, elsősorban a kajszi szenvedett védekezés nélkül fagykárokat. A március összességében az átlagosnál 1-2 fokkal melegebben, és az ország nagy részén csapadékosabban alakult. Az április is rendkívül szeszélyes idővel kezdődött: előbb a délies áramlással érkező meleg légtömegben 20 Celsius-fok fölötti maximumok alakultak ki, majd ismét igen hideg, sarkvidéki eredetű légtömeg árasztotta el a Kárpát-medencét, így mínusz 5 fok körüli fagyok okoztak újabb károkat a gyümölcsösökben, a Nyírségben pedig több centiméteres hótakaró is kialakult. A hőmérséklet csak lassan emelkedett a hónap első felében, és csak április közepétől érte el tartósan a kukorica vetéséhez szükséges 10 fokot.
Változékony idő jellemezte a hónap további részét is, szárazabb és esős periódusok váltakoztak, és a hőmérséklet is elég tág határok között változott, a napi hőingás elérte a 15-20 fokot. Ráadásul gyenge fagyok még a hónap végén is előfordultak, amikor a legtöbb gyümölcs már túl volt a virágzáson és a hideg a terméskezdeményt is veszélyeztette. Az elemzés szerint a gyümölcsösök az idén nem csak a március végi és áprilisi fagyokat szenvedték meg, a gyakran csapadékos időjárás a beporzásnak sem kedvezett, növényvédelem nélkül pedig alig maradt a fákon gyümölcs a súlyos gombás megbetegedések miatt.
Április végén a talaj jellemzően kellő mennyiségű nedvességet tartalmazott a kukorica és a napraforgó csírázásához, majd keléséhez, de május elején az egyre emelkedő hőmérsékletek mellett az Alföldön hamar kiszáradt a felső talajréteg. Az aranyat érő májusi esőket a hónap második dekádjában mediterrán ciklonok sorozata szállította. Mint írták, a bőséges csapadék jókor jött a repce a becőképződéséhez és az őszi kalászosok kalászhányás-virágzásához. A nyári növények korai fejlődéséhez is szükség volt az esőkre, a kukorica és a napraforgó is szépen fejlődött, de a gyomok számára is kedvezőek voltak a körülmények. Május harmadik harmadában a meleg is megérkezett, a kora nyárias időben optimális körülmények közt fejlődött a vegetáció. Tavasz végére a középső és mélyebb talajrétegek jellemzően jó vízellátottságúak voltak, a fél-egy méter közötti réteg közel telített állapota jó nedvességtartaléknak ígérkezett a nyári növények számára egy esetleges nyári aszály során.
