Akár már jövőre búcsút inthetnénk az orosz gáznak, ha akarnánk

Uniós módon hozott is meg nem is az Európai Tanács március 4-ei, a gázfogyasztás csökkentésével is foglalkozó ülése: az energiáért felelős miniszterek olyan politikai kompromisszumra jutottak, ami bátorítja a tagállamokat arra, hogy 2025. március végéig átlagosan legalább 15%-kal csökkentsék gázfogyasztásukat a 2017. április 1 – 2022. március 31. közötti időszakhoz képest, gyorsítva ezzel a blokk orosz gázról való leválását.

Hibrid napelemes rendszerek akkumulátorral, elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen! (x)

Ez azonban csak egy ajánlás a tagállamok felé, és bizonyos körülményekre való tekintettel engedményeket is tesz. Magyarország nemhogy távolodik az orosz energiahordozóktól való függéstől, hanem 2023-ban több hónapban is rekordmennyiségű orosz gáz érkezett hazánkba, és a gázszerződés felmondása fel sem merült. Holott a REKK számításai szerint új gázos erőművek építése nélkül is leválhatnánk 2025-ben az orosz gázról. Megdöbbentően nagy és kiaknázatlan potenciál rejlik a lakossági épületszektorban, ahol rövid távon akár 2,5 milliárd köbméterrel kevesebb gázt is használhatnánk, ami az országos gázfogyasztásunk kb. negyede. 2030-ra a távhőszektor bekapcsolásával és a fűtés részbeni elektrifikációjával ez a spórolási arány akár a 40%-ot is elérheti. Az ipari szektorban már piaci alapon zajlanak az energiahatékonysági beruházások, azonban a lakossági épületszektorban ez elképzelhetetlen állami szerepvállalás, és különösen politikai akarat nélkül.
A jelenlegi gázfogyasztásunk 40%-a megtakarítható volna, és ezzel nagyon hamar búcsút inthetnénk az orosz gáznak

Az ukrajnai háború kezdete óta fel-fel élénkülő vita övezi azt a kérdést, hogy mennyire nélkülözhetetlen az orosz gáz fogyasztása Európában. A háború okozta 2022-23-as extrém magas árakra a fogyasztás is reagált, EU-szerte közel 15%-os csökkenést láthattunk tavaly télen. Az orosz forrás kiváltása a háború előtti közel 150 milliárd köbméter orosz gázimportot 2023-ra 30 milliárd köbméter alá csökkentette.

A nagykereskedelmi gázárak 2024 márciusára gyakorlatilag a háború előtti szintre csökkentek, és sok, korábban orosz gázfüggő országban bebizonyosodott, hogy az orosz gáz nagyobb költségnövekedés nélkül is kiváltható. A közép-európai régió hagyományosan sokkal nagyobb mértékben függött az orosz gáztól, mint Nyugat- vagy Dél-Európa, ráadásul a tengerparttal nem rendelkező országok – Ausztria, Szlovákia, Magyarország, Szerbia – nehezebben jutnak hajóval szállítható LNG-hez.

2024-ben az EU-ba érkező orosz gáz jórészt ezekbe a fent említett az országokba, így hozzánk is érkezik. Az ukrán útvonalon még érvényben lévő két hosszú távú szerződés alapján 6 milliárd köbméter Ausztriába és 6,5 milliárd köbméter Szlovákiába jöhetne. Februárban azonban vita indult Ausztriában arról, hogy az orosz-ukrán tranzitszerződés 2024 utáni lejártával ezt az osztrák szerződést esetleg felmondják, és más forrásból pótolják. Nálunk az orosz gázszerződés felmondása nem merült fel, sőt 2023-ban több hónapban is rekordmennyiségű orosz gáz érkezett Magyarországra.

Ábra: az Ukrajnán keresztül szállított orosz gáz mennyisége, 1991-2023, milliárd köbméter. Az ábrát Kotek Péter készítette. Forrás: Naftogaz, ENTSO-G

Az ukrán tranzit megszűnésével március 4-én az Európai Tanács energia tanácsülése is foglalkozott. A politikai egyezség szerint a Tanács arra bátorítja a tagállamokat, hogy 2025. március 31-ig átlagosan legalább 15%-kal csökkentsék gázfogyasztásukat a 2017. április 1 – 2022. március 31. közötti időszakhoz képest. Ezzel gyakorlatilag meghosszabbították a tavalyi évben tett és akkor minden EU tagállam által teljesített vállalást. A jelenlegi alacsony árkörnyezetben, a piaci árnyomás csökkenésével nehezebben teljesíthető ez a vállalás.

A tagállamok vállalása azonban önkéntes, nem kötelező érvényű és “egyes körülményekre” való tekintettel (elszigetelt rendszerek és korlátozott összekapcsolási kapacitás) kibúvókat is biztosít.

Ténylegesen meddig van szükségünk az orosz gázra?

Releváns kérdés, hogy Magyarországon hogyan és mikor érdemes megfontolni az orosz gáz kivezetését. Rövid távon azt láttuk tavaly télen, hogy a magyar gázfogyasztás a korábban tapasztalt 10 milliárd köbméterről 8,5 milliárdra, közel 20%-kal csökkent, s ez csak kisebb részben volt a meleg télnek köszönhető.

Tudjuk, hogy a magyar lakosság nagyon árérzékeny: akinek lehetősége volt rá, az a gázról átállt a fatüzelésre, és sajnos a hulladéktüzelés gyakorlata és elfogadottsága is növekedett. Ugyanakkor a lakások belső hőmérsékletének csökkentésére is sor került, azonban nem azért, mert érdemben felpörögtek volna az energiahatékonysági beruházások, hanem mert a spórolás miatt nem mer fűteni a magyar kisfogyasztó, illetve a korábbi indokolatlan túlfűtöttséget sokan mérsékelték.

Illusztráció: Petrucz Ágnes. Adatok forrása: REKK

Jó lenne, ha a korábbi túlfűtöttség nem térne vissza az alacsonyabb árakkal, hiszen nemcsak költséghatékonyabb, de egészségesebb is a 20-21 fokra való fűtés. Ahhoz, hogy ez tartósan beépüljön a magyarok viselkedésébe, elengedhetetlen, hogy elinduljon egy valódi és nagyléptékű épületfelújítási hullám, ami nemcsak az emberek komfortérzetét javítaná, de csökkentené az energiával kapcsolatos kiadásaikat, és nem mellesleg a kibocsátásokat is.

Illusztráció: Petrucz Ágnes. Adatok forrása: REKK

Nem volna szükség új gázos erőművekre sem

2030-ra a lakossági megtakarításokat az épületszektor energiahatékonysági beruházásai és a fűtési elektrifikáció is kiegészítheti. Az iparban az energiahatékonysági beruházások várakozásaink szerint piaci alapon is folyamatosan zajlanak, és ez ellentételezheti az iparstratégiában tervezett akkugyárak keresletnövekedését is. A REKK elemzése szerint a villamosenergia-szektorban okos rugalmassági fejlesztésekkel elkerülhető lenne új gáztüzelésű erőművek építése, de

amennyiben ezek mégis megépülnek, az állami tulajdonú szereplő beruházásaként a fogyasztásuk a mostani erőművi gázfogyasztást közel 1 milliárd köbméterrel is növelheti átmenetileg.

A távhőszektorban a megújuló hőtermelés (geotermia, biomassza, hőszivattyú) versenyképes alternatívái a gáznak, ezek kihasználása már a kormányzati politikában is prioritás, a megvalósítás útjában álló akadályokat ismertető tanulmány hamarosan elérhető lesz honlapunkon.

Illusztráció: Petrucz Ágnes. Adatok forrása: REKK

2030-ra keresleti oldalról a korábban 10 milliárd köbméteres magyar gázpiac 40%-kal csökkenthető.

A magyar kitermelés szinten tartása mellett az így adódó kisebb importmennyiség pedig már sokkal könnyebben pótolható alternatív forrásokból, különösen, mivel 2027 környékére a következő pár év globális piaci LNG szűkössége is feloldható nem csak a kitermelők beruházásai, de az európai infrastrukturális szűkösségek feloldására a Bizottság által finanszírozott projektek befejezése miatt is. Ilyenek például a horvát LNG terminál bővítése évi 6 milliárd köbméteres kapacitásra, és ennek tovább szállítására a magyar és szlovén irányok megerősítése.

Várakozásaink szerint sem az ukrán tranzitútvonal megszűnése, sem az orosz gázimport teljes megszűnése nem jelentene ellátásbiztonsági kockázatot Magyarországon.

Ugyanakkor a globális források rövid távú szűkössége miatt, és különösen, ha az EU tagállamok védővámszerű határkeresztező tarifákat kezdenek alkalmazni, mint ahogy azt a német és olasz példa előrevetíti, előfordulhat, hogy az európai árak átmenetileg enyhén szétválnak. 2027 után ilyen szétválásra már nem számítunk, de ehhez elengedhetetlen a gázfogyasztásunk tudatos és célirányos csökkentése is.

A borítóképet és az illusztrációkat Petrucz Ágnes készítette.

Ajánlott tartalom

EM: a második aukcióra ötszörösére nőtt az új EKR-tőzsde forgalma

A februárban indult szervezett piac a hitelesített energiamegtakarítások adásvételére kínál lehetőséget, közvetlenül ösztönözve a hazai energiahatékonysági fejlesztéseket; a februári első aukción 13 ezer gigajoule megtakarítás cserélt gazdát, a napokban lezajlott második forgalma ennek sokszorosa, 68 ezer gigajoule volt - közölte az Energiaügyi Minisztérium (EM) pénteken.