Országszerte több helyen magas a szállópor-koncentráció, Budapesten a szmogriadó tájékoztatási fokozatának fenntartása indokolt, Miskolcon elérte a riasztási fokozatot; a szmogriadó elrendelésének szabályait egy kormányrendelet és több miniszteri rendelet tartalmazza.
Az MTI a szmogriadó elrendelésének jogszabályi hátteréről kérdezte a Vidékfejlesztési Minisztériumot. A tárca sajtóirodájának tájékoztatása szerint a hatályos szabályozást a 306/2010 (XII. 23.) kormányrendelet és a kapcsolódó miniszteri rendeletek tartalmazzák. A jogszabály szerint szmogriadótervet kell készíteni minden, 200 ezer főt elérő népességű városban, továbbá minden olyan településen, ahol a légszennyezettség az egészségügyi határértéket a mért napok 30 százalékában meghaladja, vagy ahol a riasztási küszöbérték túllépésének veszélye fennáll.
A szmogriadótervet a környezet védelmének szabályairól rendelkező 1995. évi LIII. törvény előírása szerint a települési képviselő-testület alkotja, és rendeletben fogadja el. A szmogriadóterv tartalmi alapkövetelményeit a kormányrendelet tartalmazza. A szmogriadótervben elrendelhető intézkedések meghatározása az érintett önkormányzatok joga és kötelezettsége, ezeket az önkormányzatok a beavatkozási lehetőségek függvényében határozzák meg. A jogszabály csupán példákat tartalmaz a lehetséges intézkedésekre.
A kisméretű részecske (PM10) szennyezőanyag esetében ha a PM10-koncentráció napi átlaga a jogszabályban meghatározott tájékoztatási küszöbértéket Budapesten legalább három, több mérőállomással rendelkező városban legalább két mérőállomáson két egymást követő napon át meghaladja, és a meteorológiai előrejelzés szerint változás nem várható, a település polgármestere életbe lépteti a szmogriadóterv tájékoztatási fokozatát, és az abban foglaltak szerint jár el. Ha a szennyezettség tovább emelkedik, és a PM10-koncentráció napi átlaga a jogszabályban meghatározott riasztási küszöbértéket Budapesten legalább három, több mérőállomással rendelkező városban legalább két mérőállomáson két egymást követő napon át meghaladja, és a meteorológiai előrejelzés szerint változás nem várható, a település polgármestere életbe lépteti a szmogriadóterv riasztási fokozatát, és az abban foglaltak szerint jár el.
A PM10-koncentráció mellett mérik a kén-dioxid, a nitrogén-dioxid, a szén-monoxid és az ózon koncentrációját is.
Az országos szabályozás keretjellegű, szmoghelyzet esetén minden településen az érvényes szmogriadóterv szerint kell eljárni. Egészen mások a beavatkozási lehetőségek egy kisebb településen, ahol a meghatározó szennyezőforrás a lakossági fűtés, mint a nagyvárosokban, ahol a közlekedés is hozzájárul a helyzet kialakulásához. Speciális esetben egyes ipari források kibocsátásai is hozzájárulnak a szennyezettség növekedéséhez. Ezek miatt mindenhol a területre, a szennyezés forrásaira tekintettel kell meghatározni a szükséges intézkedéseket. Azokon a településeken, ahol nincs beavatkozási lehetőség, a lakosság tájékoztatása ezekben az időszakokban a fő feladat – áll a közleményben.