Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
Vegyészmérnökök egy csoportja olyan eljárást fejlesztett ki, amellyel a közönséges algát butanollá lehet alakítani, egy olyan megújuló üzemanyaggá, amely felhasználható a létező belsőégésű motorokban.
Ez a zöld technológia abból a már most is alkalmazott eljárásból származik, amellyel az amerikai vízi közlekedési útvonalakat tisztítják meg a bekerült nitrogéntől és foszfortól, és teszik oxigénben dúsabbá. A projekt vezetője szerint az átalakítási folyamat hatékony és olcsó. A butanol sok előnnyel bír az etanollal szemben, de az eljárásban mégis az a legjobb, hogy tulajdonképpen a tavakat és a folyókat teszik tisztábbá, miközben termesztik és összegyűjtik az alapanyagot. A folyamat során az algát teknőhöz hasonló vízlevezető csatornákban termesztik, amelyek alján sűrű rács vagy szőnyeg van, bár az alga gyakorlatilag bármilyen felületen képes a növekedésre. Az alga képes megélni nitrogénen, foszforon, szén-dioxidon és természetes napfényen is, így a kutatók nitrogénben és foszforban gazdag patakvizet engednek a teknő felületére. Az alga növekedését úgy gyorsítják meg, hogy hosszú spagetti szálakra hasonlító, üreges szerkezetű rost membránon keresztül nagy koncentrációjú szén-dioxidot engednek rá. Ehhez hasonló, nagy kiterjedésű projekteket már használnak különböző önkormányzatok, az úgynevezett „holt zónák” kezelésére, ahol a túl sok nitrogén és foszfor elpusztítja a halakat és a növényeket.
A kutatók 5-8 naponta lekaparják és összegyűjtik az algákat, majd megvárják, amíg azok megszáradnak, és finom porrá törik és megőrlik, azaz kivonják a szénhidrátokat a növényi sejtekből. A szénhidrátok cukorból és keményítőből állnak. A folyamat során a szénhidrátokat savval kezelik, majd felhevítik, hogy a keményítőt egyszerű, természetes cukorrá alakítsák. Ezután egy különleges, kétlépcsős erjesztési folyamatot indítanak el, amelyek során az organizmusok a cukrot szerves savakká alakítják: butánsavvá, tejsavvá és ecetsavvá.
Az erjesztési folyamat második szakaszában az ún. elektróda-ionizáció során a butánsavat butanollá alakítják. Az átalakítás során egy speciális membránt használnak, ami elektromos töltések alkalmazásával gyorsan és hatékonyan szétválasztja a savakat. A butánsav gyors kiválasztásával a folyamat megnöveli a termelékenységet, ami az egész átalakítási folyamatot könnyebbé és olcsóbbá teszi.
A keletkező butanol legfőbb előnyei a jelenleg elsődleges adalékként használt etanollal szemben, hogy tömeg egységenként több energia szabadul fel belőle, kevésbé maró hatású, és a meglévő csővezetékeken is lehet szállítani. Az élelmiszeriparban a kukoricával ellentétben az algákra nincs kereslet, továbbá gyakorlatilag bárhol lehet termeszteni, így nem igényel nagy kiterjedésű, értékes termőföldeket.
