Vegyészmérnökök egy csoportja olyan eljárást fejlesztett ki, amellyel a közönséges algát butanollá lehet alakítani, egy olyan megújuló üzemanyaggá, amely felhasználható a létező belsőégésű motorokban.

Algákból készítenek az etanolnál jobban felhasználható butanolt

Vegyészmérnökök egy csoportja olyan eljárást fejlesztett ki, amellyel a közönséges algát butanollá lehet alakítani, egy olyan megújuló üzemanyaggá, amely felhasználható a létező belsőégésű motorokban.

Ez a zöld technológia abból a már most is alkalmazott eljárásból származik, amellyel az amerikai vízi közlekedési útvonalakat tisztítják meg a bekerült nitrogéntől és foszfortól, és teszik oxigénben dúsabbá. A projekt vezetője szerint az átalakítási folyamat hatékony és olcsó. A butanol sok előnnyel bír az etanollal szemben, de az eljárásban mégis az a legjobb, hogy tulajdonképpen a tavakat és a folyókat teszik tisztábbá, miközben termesztik és összegyűjtik az alapanyagot. A folyamat során az algát teknőhöz hasonló vízlevezető csatornákban termesztik, amelyek alján sűrű rács vagy szőnyeg van, bár az alga gyakorlatilag bármilyen felületen képes a növekedésre. Az alga képes megélni nitrogénen, foszforon, szén-dioxidon és természetes napfényen is, így a kutatók nitrogénben és foszforban gazdag patakvizet engednek a teknő felületére. Az alga növekedését úgy gyorsítják meg, hogy hosszú spagetti szálakra hasonlító, üreges szerkezetű rost membránon keresztül nagy koncentrációjú szén-dioxidot engednek rá. Ehhez hasonló, nagy kiterjedésű projekteket már használnak különböző önkormányzatok, az úgynevezett „holt zónák” kezelésére, ahol a túl sok nitrogén és foszfor elpusztítja a halakat és a növényeket.

A kutatók 5-8 naponta lekaparják és összegyűjtik az algákat, majd megvárják, amíg azok megszáradnak, és finom porrá törik és megőrlik, azaz kivonják a szénhidrátokat a növényi sejtekből. A szénhidrátok cukorból és keményítőből állnak.  A folyamat során a szénhidrátokat savval kezelik, majd felhevítik, hogy a keményítőt egyszerű, természetes cukorrá alakítsák. Ezután egy különleges, kétlépcsős erjesztési folyamatot indítanak el, amelyek során az organizmusok a cukrot szerves savakká alakítják: butánsavvá, tejsavvá és ecetsavvá.
Az erjesztési folyamat második szakaszában az ún. elektróda-ionizáció során a butánsavat butanollá alakítják. Az átalakítás során egy speciális membránt használnak, ami elektromos töltések alkalmazásával gyorsan és hatékonyan szétválasztja a savakat. A butánsav gyors kiválasztásával a folyamat megnöveli a termelékenységet, ami az egész átalakítási folyamatot könnyebbé és olcsóbbá teszi.

A keletkező butanol legfőbb előnyei a jelenleg elsődleges adalékként használt etanollal szemben, hogy tömeg egységenként több energia szabadul fel belőle, kevésbé maró hatású, és a meglévő csővezetékeken is lehet szállítani. Az élelmiszeriparban a kukoricával ellentétben az algákra nincs kereslet, továbbá gyakorlatilag bárhol lehet termeszteni, így nem igényel nagy kiterjedésű, értékes termőföldeket.

Ajánlott tartalom

Hibás adatszolgáltatások miatt bírságolt az energiahivatal

Az adatközlési kötelezettségek hibás teljesítése miatt három szolgáltatóra összesen 12 millió 750 ezer forint bírságot szabott ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH).