Magyarországon az ivóvizet főként az európai viszonylatban is kiemelkedő nagyságú felszín alatti vízkészleteink biztosítják.

Alig fogyasztunk ivóvizet a világ többi részéhez képest

Ha ezeket képzeletben felszínre hoznánk, legalább 10 méter vastagságban borítanák be hazánk területét, így a jelenlegi felhasználást alapul véve akár ezer évig is elegendő ivóvíz állna az ország rendelkezésére. Régióink között azonban jelentős különbségek tapasztalhatók: a Dunántúl alatt nagyjából kétszer annyi felszín alatti víz tárolódik, mint az Alföld mélyén.

Napjainkban a teljes vízkivétel közel 700 millió m3 évente, amiből 450 millió m3 közvetlenül lakossági fogyasztást szolgál, míg a többi mezőgazdasági és ipari célokat.  A Lechner Tudásközpont által üzemeltetett Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszerben (TeIR) elérhető adatok szerint 2013-ban az egy állandó lakosra jutó átlagos ivóvíz-felhasználás kb. 91 liter/nap volt, ami jóval alacsonyabb a 140 liter/nap körüli világátlagnál.

A hazai települések lakossági vízfogyasztását bemutató térképen ennek területi különbségei is megfigyelhetők: egyrészt Budapesten, illetve a balatoni üdülőkörzetben kiugróan magas, esetenként az országos átlagnál kétszer nagyobb értékek jellemzők, ami nem a pazarló vízhasználattal, hanem sokkal inkább az ideiglenes népesség jelenlétével magyarázható.

-

Vízfogyasztási szokásaink persze időben is változnak: 2000-2013 között az egy főre jutó országos átlagérték csökkent, ám bizonyos térségeinkben növekedés történt.

Ajánlott tartalom

Az elmúlt 30 év egyik legnagyobb szúnyograjzására számítanak a kutatók a Balatonnál

Szerencsére „csak” a balatoni árvaszúnyog-helyzetről van szó – ezek a rovarok ugyan nem csípnek, tömeges jelenlétük mégis lehet kellemetlen a kutatók szerint.