Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
A napsütéstől kezdve a geotermikus energián át a biomasszáig sok mindennel lehetne fűteni a házakat és egyéb épületeket a megújuló energiaforrásokkal viszonylag jól ellátott Magyarországon, de egyelőre kevesen élnek a lehetőséggel.
Energetikai szakértők szerint a politikai akarat és az átgondolt fejlesztéspolitika hiánya okolható ezért, de azért az egyes háztartásoknak még így is érdemes elgondolkodniuk azon, hogy megújuló energiára kapcsolják a fűtésüket. A Magyarországon egy év alatt elfogyasztott energiamennyiség több mint fele, 57 százaléka az épületek fűtésére, hűtésére megy el. Ez óriási mennyiség: kétszerese annak, amit a közlekedésre, és szinte háromszorosa annak, amit villamos áram előállítására használ el az ország. Számos helyen lehetne kiváltani a gáz-, fa- vagy villanyfűtést korszerű, megújuló energiaforrásokat hasznosító berendezésekkel. A fűtési szezonra készülve arról kérdeztük Csanaky Lillát, az Energiaklub Szakpolitikai Intézet megújulókkal foglalkozó környezetkutatóját, milyen megoldás a legkifizetődőbb annak, aki így szeretné korszerűsíteni az ingatlanát. “A napkollektorok, hőszivattyús berendezések és a modern biomasszakazánok közül első körben ez utóbbit tudom ajánlani, mert aki ilyent szereltet fel, már rövid távon számíthat a befektetés megtérülésére. A faelgázosító kazánok hatásfoka ma már a 90-95 százalékot is eléri. Egyébként mindig attól függ, hogy a napenergiát, a földhőt vagy a biomasszát érdemes felhasználni a fűtésre, hogy melyek az épület adottságai és melyek a helyben, könnyen elérhető erőforrások. Egy rosszul hőszigetelt házba például nem érdemes megújulós fűtési rendszert szerelni. A beruházás előtt, még a tervezési szakaszban mindenképp érdemes kikérni energetikusok, épületgépészek és építészek tanácsát, és minőségbiztosítási tanúsítványokkal ellátott berendezéseket vásárolni, legyen szó kazánról, napkollektorról vagy hőszivattyúról” – mondta a szakértő. A kazánok ára teljesítménytől függően 355 ezer és 1,65 millió forint között mozog, de a fűtési szezon kezdetén több cég honlapján találkoztunk akciós árakkal. Az épületek fűtési és hűtési energiaigényének kiszámításában segíthet a Magyar Épületgépészek Szövetsége által kifejlesztett szoftver, az itt letölthető Energiaőr 1.0.
Egyszerűbb az áramtermelést támogatni, mint a fűtést
A megújuló energiaforrások általában mint a hagyományos hő-, víz- és atomerőművek alternatívái kerülnek szóba, pedig számos megújulót a technológia jelenlegi fejlettsége mellett egyszerűbb és olcsóbb az ingatlanok fűtésére-hűtésére, mint áramtermelésre használni. Csanaky szerint az állami támogatáspolitikák is az áramtermelésre figyelnek, ha a nap, a szél és a földhő energiájának hasznosítása a cél, aminek a szakértő szerint az az oka, hogy egyszerűbb egy szélturbinapark kiépítését elősegíteni állami eszközökkel, mint komplex támogatáspolitikák révén elérni, hogy több épületbe kerüljön például napkollektoros fűtési hálózat. A megtermelt hőt nem lehet a nagy veszteségek miatt nagy távolságokra szállítani, így a hőpiac szinte teljesen decentralizált: az Európai Unió országaiban a hő 90 százalékát egyedi épületekben állítják elő.
biomasszával, geotermikus energiával, hőszivattyúkkal vagy napkollektorokkal fűteni. A különféle vizsgálatok eredményei tág határok között szóródnak – különösen igaz ez a biomasszára. A kutatók azonban egyetértenek abban, hogy hatalmas kihasználatlan lehetőség rejlik a megújulóenergia-technológiák fűtési-hűtési célú alkalmazásában – derül ki abból az [origo] rendelkezésére bocsátott tanulmányból, amelyet Csanaky Lilla és Varga Katalin közgazdász készített a témában. A megújulókkal való fűtés előnye, hogy nem jár üvegházhatású gázkibocsátással. A rendszerek olyan energiát hasznosítanak, amelyek emberi léptékben kimeríthetetlenek, és közben az ország energiafüggősége is csökken. Arról viszont nincs szakmai közmegegyezés, hogy a gyakorlatban milyen mértékben lehet hasznosítani Magyarország meglehetősen kedvező megújulóenergia-potenciálját.
A Magyar Tudományos Akadémia megújuló energia albizottsága úgy számolt, hogy elméletileg évente 2600-2700 petajoule (PJ) energia áll rendelkezésre a nap, a szél, a földhő, a termálvíz és a biomassza hasznosítása révén. Ez szintén óriási mennyiség, hiszen a számítások szerint Magyarország bruttó végső energiafelhasználása a 2020-as évben 800-900 PJ-re rúg. Arról viszont nincs számítás, hogy ebből az MTA által meghatározott mennyiségből mi az, ami műszakilag, gazdaságilag és az ökológiai szempontok figyelembe vételével kinyerhető: a becslések tág határok között, 100 és 1300 PJ/év között szóródnak.
A teljes cikk itt olvasható.
