Hatalmas energiamegtakarítást érhetnénk el Európában, ha az energiastratégiák figyelembe vennék az emberi tényezőt - derül ki egy nagy nemzetközi kutatásból, amelynek Magyarországra vonatkozó részét az ELTE Természettudományi Kar munkatársai dolgozták ki.

Alternatív energiaforgatókönyv készült az ELTE energiaföldrajzosainak közreműködésével

Hatalmas energiamegtakarítást érhetnénk el Európában, ha az energiastratégiák figyelembe vennék az emberi tényezőt – derül ki egy nagy nemzetközi kutatásból, amelynek Magyarországra vonatkozó részét az ELTE Természettudományi Kar munkatársai dolgozták ki.

Hibrid napelemes rendszerek akkumulátorral, elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen! (x)

A kutatók által megfogalmazott javaslatok nem csak az energiacsökkentést, de a megújuló energiaforrások jelentős növelését és Európa külső energiafüggésének csökkentését is segítenék már a közeli jövőben – olvasható az ELTE MTI-hez eljuttatott közleményében. Az európai energiagazdálkodást több évig vizsgáló, átfogó nemzetközi kutatás eredményei a Nature Communications című folyóirat októberi számában jelentek meg, az ELTE Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék két munkatársa, José Campos és Munkácsy Béla társszerzőségével.

A tanulmány az energiagazdálkodás és az energiatervezés egy olyan dimenzióját – az úgynevezett elégségesség témakörét, vagy ahogy a kutatók mondják, az emberi tényező fontosságát – állítja az előtérbe, amely kulcseleme kellene legyen a stratégiai dokumentumoknak, általában mégis kimarad a kormányzati tervekből, hosszú távú műszaki elképzelésekből. A kutatás eredményeképpen 100 százalékban megújuló energiaforrásokra támaszkodó energiamodell készült, amely 2050-ig vázol fel a kontinens vonatkozásában alternatív energiaforgatókönyvet (Collaborative Low Energy Vision for the European Region / CLEVER). Munkácsy Béla az MTI érdeklődésére elmondta, hogy a legtöbb ma születő energiaforgatókönyv a technológiai megoldásokra és a rövid távú pénzügyi vonatkozásokra fókuszál, és nem számol a bekövetkező társadalmi és környezeti hatásokkal.

Mint mondta, az energiastratégiákban nem foglalkoznak az energiával kapcsolatos hasznos ismeretek széleskörű terjesztésével, pedig ezekkel a gyakorlati ismeretekkel jelentősen csökkenthető lenne az energiafelhasználás, miközben az életminőség akár még javulna is.

Példaként említette, hogy

Magyarországon a háztartások 40 százaléka télen fával fűt, ennek ellenére csak kevesen ismerik a fatüzelés helyes gyakorlatát, így például a begyújtás helyes módját, pedig ezáltal akár harmadára csökkenthető a kiáramló füst mennyisége és jelentősen növelhető a fűtés hatékonysága. A kutató szerint az ilyen, természettudományos alapú, ugyanakkor a gyakorlati életbe jól átültethető ismereteknek az alkalmazásával jelentős mértékben visszaszorítható lenne a primer energiafogyasztás. A kutató szerint a legnagyobb kihívás ennek a praktikus tudásnak az átadása. Az oktatás szerepét kiemelve fontosnak nevezte, hogy már az általános iskolákban – például a természettudományos tárgyak oktatása során – találkozzanak a diákok azokkal az ismeretekkel, amelyekkel ésszerűen csökkenthető az energiafogyasztás. Elmondta, hogy ennek jegyében a közelmúltban zárult az a tematikus program, amelynek során a kutatók 9 hónapon át Bükkszentkereszten dolgoztak ki energiastratégiát, miközben általános iskolás korú gyerekeknek is tartottak foglalkozásokat a fenntartható energiafelhasználás lehetőségeiről, így például a fa tüzelésének helyes módjáról.

A kutatók felelőssége ebben az, hogy a felhalmozódó tudományos ismereteket segítsenek átültetni a hétköznapi gyakorlatba, az oktatásé pedig, hogy ezek a praktikus ismeretek bekerüljenek a tananyagba – tette hozzá.

A nemzetközi kutatás szoftveres energiamodellje szerint megfelelő intézkedésekkel 2050-re Európában akár 50 százalékkal csökkenthető lenne a társadalom energiaigénye 2019-hez képest, ennek 40 százalékához pedig elég lenne a már meglévő ismeretek minél szélesebb körben való propagálása és ezek alkalmazásának gazdasági motivációval történő elterjesztése.

Ajánlott tartalom

Joó István: Magyarország 2030-ra az akkumulátor-technológia európai k+f központjává válhat

A kormány célja, hogy Magyarország 2030-ra az akkumulátor-technológia európai k+f központjává váljon és a világ akkumulátorgyártásának öt legfontosabb szereplője között maradjon - mondta Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója a Hungary Battery Week budapesti konferenciáján szerdán a szervezet MTI-nek küldött közleménye szerint.