AM: közös örökség a Kárpát-medence borászati kultúrája

Nem marad parlagon mindaz a gazdagság, ami a Kárpát-medence talajában, szőlőtőkéiben, gyümölcsbokrain és az emberi hozzáértésben, szorgalomban rejlik – jelentette ki az Agrárminisztérium (AM) pénteki közleménye szerint a tárcavezető a II. RibON Kárpát-medencei ribizliborverseny pénteki díjátadó rendezvényen, a székelyföldi Csíkmadarason.

Nagy István arra hívta fel a figyelmet, hogy büszkének kell lenni a helyi értékekre, a vásárlók a tömegtermékek helyett ugyanis egyre inkább az olyan különlegességeket keresik, mint a ribizlibor. Ezért kell ezeket az értékeket megőrizni és másokkal is megismertetni – írták. A közlemény szerint a miniszter arra emlékeztetett, hogy a kormány tavaly hívta életre a Schams Ferenc Tervet, támogatva a Kárpát-medence magyar borászati kultúrájának fejlesztését. A terv megvalósításában résztvevő külhoni civil agrárszervezeteken keresztül elsősorban a borászati kisvállalkozásokat, családi vállalkozásokat segítik, hogy az ő sikereik ösztönző erőként hassanak a szűkebb és tágabb határon túli közösségre. A több kisebb-nagyobb támogatás Kárpát-medence szerte olyan átfogó hálózatot hoz létre, amelynek eredményeként a történelmi magyar borvidékek ismét a régi fényükben tündökölnek majd – tette hozzá.

Nagy István arról is beszélt, hogy az agráriumnak számos kihívással kellett megküzdeni az elmúlt időszakban. Példaként említette a klímaváltozást, az energiaárak emelkedését, az “elhibázott brüsszeli szankciókat”, a fogyasztói szokások változását és a gazdasági környezet bizonytalanságát. A miniszter kiemelte, hogy a gazdáknak és az agrárvállalkozásoknak együttműködve kell választ adniuk a nehézségekre. Kifejtette, ebben a munkában élen jár a RibON Natúr Szövetkezet, amely Csík és a távolabbi térségek termelőinek jelent biztos hátteret. Olyan lehetőségeket kínálnak ugyanis a szövetkezeten keresztül, amelyek a kisebb területtel rendelkező gazdák számára is elérhetők. A miniszter hangsúlyozta, hogy az összefogás a sikeres jövő alapja – olvasható a közleményben.

Ajánlott tartalom

Áder János: a klímaváltozás ellen is sokat tehetnek az állati takarmányfehérjét előállító üzemek

Európa sem tudja a hús előállításához szükséges takarmányt előállítani, ezért azok az üzemek, amelyek élelmiszeripari melléktermékekből állati takarmányfehérjét állítanak elő, sokat tehetnek a klímaváltozás ellen - mondta Áder János volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke csütörtökön Üllőn.