A német energetikai fordulat – azaz az átállás megújuló energiaforrásokra – egyik legnagyobb akadálya, hogy az elektromos vezetékhálózat európai viszonylatban is öregnek számít a szövetségi köztársaságban. Az energiaszolgáltatók ezért óriási befektetéssel új, modern gerinchálózatot építenek ki.
Németország régi hálózatai nem képesek hatékonyan szállítani a megújuló forrásokból származó elektromos energiát – ezt a következtetést vonta le az ország négy legnagyobb elektromos szolgáltatója, a Tennet, az 50 Hertz, az Amprion és az EnBW. A megújuló források – mint az Északi- és a Balti-tengerre tervezett nagy szélerőművek ugyanis távol esnek a nagy délnémet ipari centrumoktól, valamint az energiatárolásra használható vízerőművektől az Alpokban és Norvégiában. Szintén nagy nehézségeket támaszt a jövőben a dél-európai és észak-afrikai naperőművekből kinyerhető elektromos energia szállítása. Ezért az elektromos szolgáltatók új gerincvezetékek építését jelentették be.
A Tennet Észak- és Dél-Németország között tervez egy 900 kilométeres, várhatóan mintegy 2-2,5 milliárd euró költségű gerinchálózatot. A Financial Times Deutschland értesülései szerint a cég 2012 elején jelenti be a részletes terveket, költségeket és a várható nyomvonalat. Az 50 Hertz kerek egymilliárd eurót fektet be az új, 600 kilométeres gerincvezetékbe, amely Magdeburg térségéből a Rajna-Majna vidékre vezet majd, míg az Amprion és az EnBW a Rajna-menti területeketet köti össze Stuttgart térségével, szintén egymilliárd euróért.
Az üzleti napilap értesülései szerint a négy konszern High Voltage Direct Current (HVDC) vezetékeket épít majd ki, ezek a rendszerek nagyfeszültségű egyenáramot közvetítenek, csekély ellenállási veszteség mellett. HVDC-t eddig csak két pont közötti nagy mennyiségű elektromos energia továbbítására használtak, Indiában, a szibériai orosz vízerőművektől a lakott területekig és néhány tenger alatti vezetékben. A tervezett hálózat lesz az első alkalom, hogy elosztó rendszerként is használatra kerülnek. A hosszú távú tervek szerint ilyen rendszereket építenek ki majd Észak-Németország és Norvégia között, hogy a balti-tengeri szélerőművekben megtermelt áramot könnyen tárolhassák, illetve Dél-Németország és Észak-Afrika között, hogy az Unió által is támogatott naperőmű-építési projektekben megtermelt energiát a délnémet ipari központokba továbbíthassák.