Áramtárolás hidrogénként

Az új elektrolizáló technológia segítségével jól tárolható a fölös áram. A hidrogén a jövőben döntő szerepet fog játszani a fölös szél- és napenergia tárolásában.

Az anyagátalakítók, úgynevezett elektrolizálók protoncserélő membránokkal kiválóan alkalmasak arra, hogy a szélenergiából nyert áramból hidrogént nyerjünk. Mainzban és Hamburgban már a tavalyi évben a hálózatra kötötték az első ilyen, új technológiát használó berendezéseket.

Az elektrolizálók két elektródából állnak, amelyeket egy úgynevezett protoncserélő membrán (PEM) választ el egymástól. Az elektródák nagy tisztaságú vízzel vannak körülvéve. Ha feszültség alá helyezzük a nemesfémmel bevont elektródákat, az anód katalizátorként működik és szétválasztja a vízmolekulát oxigénatomokra, elektronokra és elektromosan pozitívan töltött hidrogén-ionokra, tehát protonokra. Egyedül a protonok tudnak áthatolni a membránon. Az elektronok, melyek egy külső áramkörből a katódhoz jutottak, itt egyesülnek a protonokkal és hidrogénné alakulnak.

Összehasonlítva az alkáli elektrolízis eddig használatos és kiforrott technikájával  a PEM-eljárás számos előnnyel rendelkezik: a forró és maró kálilúg helyett, amelyet az alkáli elektrolízisnél állandóan keringtetni kell, az elektrolit szilárd polimermembránból áll. Ez környezetbarátabbá teszi az új berendezéseket, kevesebb karbantartást igényelnek, de mindenek előtt kisebbek és könnyebbek. Ráadásul a bennük keletkező hidrogén nagyon tiszta is, nem kell lúgozással tisztítani. Ezen kívül a PEM-elektrolizálók az alkáli-elektrolizálókkal ellentétben nagyon gyorsan beindulnak és akkor is hatékonyan dolgoznak, ha nincsenek teljesen kihasználva – ezek azok a tulajdonságok, amelyek miatt ajánlatos őket szélerőművekkel kombinálni.

Míg a technológia a mintegy 100 kilowattos teljesítményű kis berendezésekben régóta használatos, addig a nagy berendezésekben való használata új keletű: a Mainz AG városi közművek három ipari és kutatói partnerével az előző év júliusa óta három PEM elektrolizálót üzemeltet a mainz-i energiaparkban, minden esetben 2 Megawatt teljesítményig – ez a legnagyobb ilyen jellegű berendezés világszerte. A kinyert hidrogén közvetlenül a gázhálózatba táplálható, vagy tartálykocsiban ipari üzemekbe lehet szállítani, ahol energiahordozóként vagy kémiai alapanyagként használható.

A teljes cikk itt olvasható.

Ajánlott tartalom

Pályázat segíti növelni a hazai energiatároló kapacitást

A jövő a zöldenergiáé. A kormány a futó programokban összesen 200 milliárd forinttal ösztönzi a családokat és cégeket a zöldenergia termelésére és tárolására - hívta fel a figyelmet csütörtökön kiadott közleményében az Energiaügyi Minisztérium (EM).