A 2011-ben gyártott elektromos és elektronikus készülékek világviszonylatban kb. 320 tonna aranyat – ez e fém felhasználásának 7,7 %-át adja – és 7.500 tonna ezüstöt tartalmaztak.
De csak kevesebbet, mint 15 %-át reciklálják a becslések szerint. Ezeket az adatokat a United Nations University / UNU / hozta nyilvánosságra. (Aiolus News) A számokat az Elektromos és Elektronikus Hulladékok Akadémiájának /WEEE/ Accrábán megtartott első ülésszakán ismertették, amelynek célja volt bemutatni a fejlődő országok képviselőivel a döntéshozatalukhoz szükséges adatokat. A legnagyobb problémának általában a déli országok felé irányuló illegális exportot tekintik, valamint a szétszerelés körülményeit – mondják a szakértők. – Ugyanakkor a dolognak legalább olyan fontos aspektusa az arany és az ezüst pazarlása. Az 2011-ben gyártott számítógépek, mobiltelefonok és elektronikus kártyák kb. 13 milliárd euro értékű aranyat és 4 milliárd euró értékű ezüstöt tartalmaztak, ezenkívül jelentős mennyiségű kobaltot és palladiumot is.
A reciklálás alacsony százalékos aránya két egymással ellentétes folyamat eredménye: az iparilag fejlett országok rendelkeznek a recikláláshoz szükséges fejlett technológiákkal, de az összegyűjtés nem elég hatékony. Ez jobban sikerül a fejlődő országokban, ahol az informális gyűjtő szektornak hála 80-90 %-ot is elér. Ott azonban előnyben részesítik azoknak a fémeknek a kiszerelését, amelyeket könnyebben ki lehet az elhasznált készülékekből szedni, ilyen a réz, az alumínium és az acél. Ugyanakkor a munka a környezet és a műveleteket végző emberek szempontjából katasztrofális. A fejlett országokban tökéletesen ki tudják szerelni az értékes fémeket a hulladékokból, de nagyon kevés olyan munkaközösség van- talán 4-5 – Európában és Észak-Amerikában, ahol értenek ehhez a technikához. Ezek olyan vállalatok, amelyek több százmilliós beruházást igényelnek.
Hasznos lenne náluk koncentrálni a reciklálást, de ma még szét van szórva a világban és elsősorban Afrikában és Kínában folyik. Árproblémák miatt a hulladék nem odakerül, ahol megfelelően kezelik. Ott az egyik módja a könnyű pénzszerzésnek, de egy napon az utódaink megkérdezik, hogy lehettek elődeink olyan vakok, hogy eltékozoltak ennyi természetes forrást – mondta a konferencia egyik szervezője. Accrában egy belga vállalkozó, akinek egy recikláló üzeme van, a szemléletváltoztatás fontosságára hívta fel a figyelmet. E hulladékokat – mondta – úgy kell tekinteni, mint egy lehetőséget és nem úgy, mint egy terhet. És a hulladék-kezelés kifejezésről is át kell térni a források kezelésének kifejezésére…