Árt a légtisztító moháknak Magyarország elsivatagosodása

Ősszel és télen a legnagyobb mértékben a mohák kötik meg az üvegházhatású szén-dioxidot, és éppen a kritikusan szennyezett, szmogos időszakban javítják a levegő minőségét. A Kárpát-medence éghajlatának fölmelegedésével azonban mindinkább csökken az aktivitásuk.

A növények a fotoszintézis révén kötik meg a levegő szén-dioxidját, amelyet az önfenntartásukhoz és növekedésükhöz szükséges szénhidráttá alakítanak. Ez a folyamat tavasszal és nyáron zajlik a Magyarországon honos hajtásos növények zöménél, majd a lombhullás után, levélzet híján leáll. Ekkor erősödik fel a mohák szerepe, amelyeknél szeptembertől kezdődik az aktív fotoszintetizáló, azaz szénmegkötő időszak, és tart késő tavaszig.
“Megfelelően erős besugárzás esetén még öt centiméteres hóborítás alatt is jelentős a mohapárnák fotoszintézise” – mondta az [origo] kérdésére Bodorné dr. Juhász Anita növényökofiziológus, a Szent István Egyetem Növénytani és Ökofiziológiai Intézetének kutatója. Ami a besugárzást illeti, a trópusokon a napsütés fényintenzitása másodpercenként 2000-2200 mikroeinstein egy négyzetméteren. (A fotokémiában használatos mértékegység a fotonok egy mólnyi mennyiségét jelöli.) A legtöbb moha – például a Syntrichia ruralis – már 50 mikroeinstein érték mellett képes a szénmegkötésre: ilyen fényintenzitás tapasztalható derengő téli reggelen.

 
Nem látni a fűtől a mohát
A nagy nemzetközi, levegőminőséggel foglalkozó kutatások elsősorban az erdővel borított területek vizsgálatára összpontosítanak. Ehhez képest Európa területének egyötödét mérsékelt övi füves vegetáció jellemzi. Magyarországon a homokpusztagyepek gyakoriak, főleg a Duna-Tisza közén, Ceglédtől kezdve le egészen Szegedig. Ezen gyepes növénytársulások körülbelül 20, de akár 60 százalékát is mohák teszik ki. “A mohákat mostohatestvérként tárgyalják a többi növénycsoporthoz képest, mondván, a törzsfejlődésben alacsonyabb rendűek – magyarázza Juhász Anita. – Pedig a legősibb képviselőjük a devon földtörténeti korban, 425 millió évvel ezelőtt jelent meg.” (A devon időszak végén jelentek meg a fás termetű növények is.) A mohák azért különlegesek, mert amíg az edényes növények, például a fák morfológiai (alakbeli) módon alkalmazkodtak a környezetükhöz, addig a mohák élettani és biokémiai stratégiájuk tökéletesítésére törekedtek. Ezért remek az alkalmazkodóképességük, sokféle irányban képesek változtatni az élettani jellemzőiken: egyaránt kibírják a fagyott állapotot és a felégetést, évek múlva is újra kihajthatnak. A legtöbb ökoszisztéma kialakulása során elsőként jelennek meg a területen, és előkészítik a talajt a magasabb rendű növények számára.

 
A teljes cikk itt olvasható.

Ajánlott tartalom

A Tisza forrásvidékén javít a hulladékhelyzeten a két hazai szervezet

Folyótisztítási és hulladékgazdálkodási programot indított a Tiszai PET Kupa és a Diageo alkoholos italgyártó és forgalmazó vállalata - közölték a CALL-Action program szervezői az MTI-vel szerdán.