Árvíz – Apadnak az észak-magyarországi folyók; a Duna éjjel tetőzött Budapestnél

Az elmúlt 24 órában a vízgyűjtő területeken nem esett csapadék, s a következő napokban is viszonylag száraz, egyre melegebb időjárásra lehet számítani, így apadnak az észak-magyarországi folyók.

A Sajó csaknem teljes hosszán apad, a folyón érkezett árhullám tetőzése jelenleg a tiszai torkolatához közeli szakaszán tart. A Hernádon érkező árhullám miatt a Sajó-Hernád összefolyás alatti szakaszon további vízszintemelkedésre kell számítani.
A Bódva teljes hazai szakaszán apad, de ennek üteme továbbra is lassú. A Hernád Gesztelynél a hétfői tetőzést után már 30 centiméternyit apadt, a tetőzés nagy valószínűséggel a torkolati szakasz közelében tart. Az árhullám a Sajó folyó Hernád beömlés alatti szakaszán további vízszintemelkedést fog okozni.

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 138 településen védekeznek jelenleg is az árvíz ellen, a folyók áradása még több mint 40 ezer embert veszélyeztet. Míg a Felső-Tiszán folytatódott az árhullámok lassú levonulása, a Tisza Tokaj alatt árad.
Az árvíz miatt 11.460 épület van veszélyben, huszonhat településen 89 ingatlan omlott össze. Összesen 4502 embert kellett kitelepíteni otthonából, van, aki már visszatérhetett. A védelmi bizottság titkára azt is elmondta: sikerült kimenteni a vízből 1930 állatot, de több mint 54 ezer elpusztult.
Borsod-Abaúj-Zemplén megye folyóin 569 kilométer hosszon van védelmi készültség, csak az elmúlt huszonnégy órában több mint 16 ezren védekeztek.
Tokajnál és az alatta levő szakaszon még mindig árad a Tisza. A kedd reggeli mérések szerint Tiszapalkonyánál 791 centiméter a vízmagasság, csak öt centiméterrel marad el az eddig mért legnagyobb vízszinttől.
Az igazgatósághoz tartozó területekből négy védelmi szakaszon van árvízvédelmi készültség: a Tisza és a Hortobágy-Berettyó mentén 164 kilométeres partvonalon harmadfokú, a Berettyó folyón 35 kilométeres szakaszon elsőfokú a készültség.

Keddre virradó éjszaka 827 centiméteres vízállással tetőzött a Duna a fővárosnál, nem érte el a 2006-os 860 centiméteres vízmagasságot. A vízszint a hét végére várhatóan 650 centiméter alá csökken, akkor lehet megkezdeni a rakpartok takarítását.
A miskolci polgármester kritikát fogalmazott meg MTI-hez kedden eljuttatott közleményében. Úgy vélte, nincs szinkronban a katasztrófavédelmi szakmai munka és irányítás az árvízvédelemhez kivezényelt egységek és önkéntes védekezők helyi munkájával. Káli Sándor (MSZP) azt is leírta, hogy sok helyen a fejetlenség jellemző, a jó szándék nem képes pótolni a szakmai hiányosságokat.
Miskolc polgármestere szerint a katasztrófavédelmi előrejelzések lassúak, egy esetleges gátszakadás híre nem jut el időben a védőkhöz. Úgy tűnik, hogy nincsenek előre elkészített, a valós helyzetre alkalmazható forgatókönyvek, ezek elkészítése a jövőre nézve elengedhetetlenek – olvasható Káli Sándor közleményében.

Nincs elég és megfelelő eszköz a védekezéshez, a védekező egységek többsége – például a hősiesen dolgozó rendőrök és tűzoltók – gyakorlóruhában áll a vízben és így védekezik, a katasztrófavédelem területén hiányoznak a képzett és nagy tapasztalatú vezetők, ezért a gyakorlott szakemberek hiánya érződik a mentési feladatokban – sorolta kifogásait a polgármester.
Arra is felhívta a figyelmet: a vízzel elárasztott területeken és a kitelepítettek befogadóbázisokon felerősödtek az etnikai feszültségek, súlyosak az együttélési problémák, előre nem is gondolt higiénés problémák jelentek meg a bázisokon.

Az árvízi védekezés irányítására kinevezett miniszteri biztos politikai indíttatásúnak tartja azokat a kifogásokat, amelyek a katasztrófavédelmi erők szervezetlenségére, az emberek magára hagyottságára utalnak.
Bakondi György az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottságának keddi ülésén azt mondta: két oldalról hallani a szervezetlenségre utaló megjegyzéseket. Egyrészt azoktól az emberektől, akik értékeiket hátrahagyva kényszerültek elhagyni otthonukat, és bizonytalanok a jövőjüket illetően, másrészt vannak olyan támadások, amelyek politikai ízűek és indíttatásúak.

A miniszteri biztos közlése szerint az ár levonulta után azonnal megkezdik a károk felmérését, majd – a mostani és az elmúlt évek tapasztalatai alapján – áttekintik a katasztrófavédelmi törvényt.
Bakondi György azt mondta: az a cél, hogy egységes vezetés alatt, gyors döntésekkel lehessen koordinálni az ilyen rendkívüli helyzeteket, s a katasztrófavédelem működése, az irányítás, a finanszírozás, illetve a jogi szabályozás biztosított legyen.
Az árvízzel érintett települések polgármestereinek felkészültségét ért kritikára utalva Bakondi György elmondta: a települések vezetői az árvízi védekezésben megállták a helyüket, nemcsak formális, hanem informális vezetőknek bizonyultak. Hozzátette: a közösségek vezetőit korábban is kiképezték arra, mit kell tenniük ilyen helyzetekben – tette hozzá.

Ajánlott tartalom

Pécs európai küldetési címkét kapott a klímasemlegességgel kapcsolatos erőfeszítéseiért

A klímasemleges és intelligens városokra vonatkozó uniós program keretében 23 város, köztük Pécs kapta meg az európai küldetési címkét a klímasemlegességgel kapcsolatos erőfeszítéseiért - közölte az Európai Bizottság csütörtökön.