Árvízvédelmi fejlesztés a Dráva mentén uniós támogatással

A Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 20 kilométernyi árvízvédelmi töltést magasít és erősít meg a Dráva bal partján, a drávaszabolcsi szakaszon.

A 3,2 milliárd forintos uniós projektet a Környezet és Energia Operatív program finanszírozza, a megvalósításról szóló támogatási szerződést ma írta alá Pécsett Huba Bence, a KvVM Fejlesztési Igazgatóságának vezetője és György Béla, a Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság vezetője. A beruházás a hátrányos helyzetű Siklósi kistérség 12 települését érinti, közel 4 ezer lakos árvízi biztonsága nő. Az eseményen részt vett Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter, aki elmondta: az uniós forrásoknak országszerte nagy szerepe van az árvízvédelmi fejlesztésekben. Az Új Magyarország Fejlesztési Tervben 2007-2013 között közel 150 milliárd forint áll rendelkezésre ilyen célú beruházásokra, ez a többszöröse annak, mint amit az elmúlt években hazánk erre a célra biztosítani tudott – tette hozzá a miniszter.
A Dráva bal parti töltéseit legutóbb az 1980-as években fejlesztették, az árvízvédelmi töltés jelenleg alacsonyabb az előírtnál, nem elég biztonságos. A Drávasztára alatti folyószakasz védvonalán csak a mértékadó árvízszint feletti 60 cm-es biztonság teljesül a 120 cm-es előírással szemben. A fejlesztésre azért is szükség van, mert a Dráván levonuló árvizek hevessége miatt az előrejelzés időelőnye rövid, a védekezési lehetőségek korlátozottak, a vízgyűjtő terület döntő része pedig határainkon túl helyezkedik el, ami tovább növeli a kiszolgáltatottságot.

A fejlesztés a hátrányos helyzetű Siklósi kistérség 12 településének – Matty, Gordisa, Drávaszabolcs, Drávacsehi, Drávapalkonya, Ipacsfa, Kovácshida, Kémes, Szaporca, Tésenfa, Drávaszerdahely, Drávacsepely – nyújt majd nagyobb védelmet. A települések többségén a lakosság nehéz gazdasági és szociális körülmények között él, így különösen fontos, hogy az ingatlanokat ne veszélyeztesse az árvíz. A beruházásnak köszönhetően közel 4 ezer lakos és vagyontárgyaik, illetve számos gazdasági létesítmény és mezőgazdasági területek kerülnek nagyobb biztonságba.

A megvalósítás során kialakítják a megfelelő keresztszelvényt és kiépítik az előírt töltésmagasságot, valamint növelik a meder és a part állékonyságát. Keresztező műtárgyakat építenek és bontanak el, új árvízvédelmi raktárt létesítenek, gondot fordítanak a védelmi központ, a gátőrtelepek állagmegóvására és fejlesztésére, illetve különböző fenntartási eszközöket szereznek be.

A Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) támogatásával megvalósuló beruházás költsége 3,2 milliárd forint. Az előkészítés 91 millió forintba került, ezt szintén a KEOP finanszírozta. A megvalósításra vonatkozó, tavaly ősszel benyújtott második fordulós pályázat pozitív elbírálásban részesült, így megköthető a támogatási szerződés. A kivitelezés a közbeszerzés és területbiztosítás lefolytatását követően, a tervek szerint a nyáron kezdődik meg és 2013 nyarán fejeződik be.

György Béla, a Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság vezetője elmondta: az igazgatóság egy másik KEOP-projekt keretében a folyó alsó szakaszán, Old térségében is megerősít egy több mint 5 kilométeres töltésszakaszt, ennek már zajlik a kivitelezése. A 850 milliós fejlesztés az idén nyáron fejeződik be.

A Dráván 1972 júniusában vonult le az eddigi legnagyobb árvíz, a barcsi vízmérce szerint 618 centin tetőzött a folyó. A védvonal akkor még nem volt folytonos, így közel 12 km hosszan nyúlgátat kellett építeni, és a gátszakadást is csak nagy erőfeszítések árán lehetett elkerülni. A legsúlyosabb árvízkár 1966-ban keletkezett, a töltés átszakadt és Felsőszentmártont elöntötte a víz. Az elmúlt években az 1970-es évek árvizeit megközelítő árhullám nem vonult le a folyón, napjaink áradásai közül a 2005. évi emelkedik ki, ekkor másodfokú árvízvédelmi készültséget kellett elrendelni, a tetőzés 487 cm volt. A jelenlegi védvonal 1972 és 1987 között épült ki.

Ajánlott tartalom

Évtizedes csúcsot ért el az erdőirtás az Amazonas brazíliai térségében

Évtizedes csúcsot ért el az erdőirtás az Amazonas brazíliai térségében 2020 augusztusa és 2021 júliusa között.