Átadták a Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Pályadíjakat

Budapest hőhullámokkal szembeni sérülékenységének feltárását, az inváziós pontyfélék ikrájának vándorló vízimadarak általi terjedését, valamint a részvénybefektetőknek az ENSZ fenntartható fejlődési céljaival kapcsolatos viszonyát vizsgálta az a három fiatal kutató, aki pályázatával elnyerte a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Pályadíját – közölte az MTA csütörtökön az MTI-vel.

Az elismerést ebben az évben Buzási Attila, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Környezetgazdaságtan és Fenntartható Fejlődés Tanszék docense, Lovas-Kiss Ádám, az Ökológiai Kutatóközpont (MTA Kiváló Kutatóhely) tudományos munkatársa, valamint Fain Máté, az OTP Hungaro-Projekt Kft. senior tanácsadója vehette át az MTA Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottság javaslatára Szathmáry Eörs akadémikustól, a bizottság elnökétől szerdán az MTA-n. Buzási Attila Budapest 23 kerületének hőhullámokkal szembeni sérülékenységét vizsgálta. Kutatása során Budapest kerületeire sikerült meghatároznia a hőhullámokkal szembeni sérülékenység értékét. Az eredmények alapján megállapítható, hogy a hőhullámokkal szembeni sérülékenység a budai oldalon szignifikánsan alacsonyabb, mint a pesti oldalon; ugyanakkor három délkelet-pesti kerület (XVII., XVIII., XXIII.) kiemelkedően jó értéke érdekes térbeli differenciálódásra mutat rá – olvasható az MTA közleményében.

Lovas-Kiss Ádám kísérleti úton bizonyította az inváziós pontyfélék ikrájának vándorló vízimadarak általi terjedését. Kontrollált etetéses kísérletet végezve arra volt kíváncsi kutatótársaival, hogy a kozmopolita tőkésréce képes-e terjeszteni két inváziós (vagyis bizonyítottan gyorsan terjedő) kozmopolita hal, a ponty (Cyprinus carpio) és az ezüst kárász (Carassius gibelio) életképes, fejlődésben levő ikráit. Mindkét faj esetében találtak a tápcsatornán épségben átjutó, élő embriókat, amelyek kikeltek a tojásból. A méltatás szerint eredményeik jelentősen átformálják a halak természetes terjedőképességéről alkotott eddigi ismereteinket, valamint pontosíthatják egyes halfajok inváziós megítélését és az édesvízi ökoszisztémák természetes regenerálódóképességét is.

Fain Máté közgazdász ESG tematikájú megatrend befektetések teljesítményértékelését végezte el globális részvénypiacokon. “Napjaink részvénybefektetési stratégiáinál alapvetéssé válik az ESG (vállalatok környezeti, társadalmi, vállalatirányítási jellemzői) szempontoknak való megfelelés, így egyre több befektető veszi figyelembe az ENSZ fenntartható fejlődési céljait (SDGs)” – írják. Fain Máté tanulmányában kilenc SDG-kihívásra reflektáló befektetési stratégia pénzügyi teljesítményét elemezte, köztük az energiahatékonyság, az élelmezésbiztonság és a vízhiány kezelése is szerepelt. A közgazdász legfontosabb eredménye, hogy e portfóliók szignifikáns nemnegatív alfát realizáltak, vagyis a befektetők hozamáldozat nélkül segíthetik egyes SDG-k elérését – írják.

Az elismerést 2010-ben alapította az MTA. A hagyatékának egy részét az MTA-nak felajánló Mohar Lászlóné Sóti Borbála végakaratának megfelelően létrehozott elismerést minden esztendőben három 35 év alatti kutató nyerheti el. A díjjal egyszeri, bruttó 400 ezer forintos jutalom jár. A pályázattal elnyerhető pályadíj célja, hogy a tudomány eszközeivel segítse elő a helyi és a globális emberi környezet megóvását, a biológiai sokszínűség védelmét, valamint környezetbarát technológiák kifejlesztését és meghonosítását.

Ajánlott tartalom

Kék bolygó – A talajmegújító gazdálkodással egészségesebb élelmiszerhez juthat a fogyasztó

A talajmegújító mezőgazdaság, a no-till technológia alkalmazása nem csak a talajeróziót csökkenti és a talaj vízmegőrző képességét javítja, hanem a fogyasztók is egészségesebb élelmiszerekhez juthatnak általa - hangzott el Áder János volt államfő, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke Kék bolygó című podcastjának hétfőn közzétett legújabb, a legnépszerűbb videómegosztó portálon is elérhető adásában.