Átadták a megújult budapesti Paskál fürdőt geotermikus szaunával

Az új fürdőrészben speciális geotermikus szauna is épült, amely Magyarországon egyedülálló. A fürdő gépészeti része hőszivattyús rendszerrel működik, azaz az elfolyó 30 fokos vizet fűtésre használják.

Átadták a budapesti Paskál fürdő új fürdőépületét, az 1,4 milliárd forintos beruházással kibővült létesítmény hét új medencével üzemel, és egész évben nyitva tart – jelentette be a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. vezérigazgatója sajtótájékoztatón csütörtökön, Budapesten. Szőke László elmondta: a 2345 négyzetméter alapterületű, korábban mindössze két medencével üzemelő strand felújítása 10 hónap alatt készült el, a zrt. a beruházást saját forrásból finanszírozta.

A fedett földszinti részen több medencét is kialakítottak. Az új fürdőrészben speciális geotermikus szauna is épült, amely Magyarországon egyedülálló. A fürdő gépészeti része hőszivattyús rendszerrel működik, azaz az elfolyó 30 fokos vizet fűtésre használják. A kezelőhelyiségekben szeptembertől a vendégek az OEP által támogatott szolgáltatásokat is igénybe vehetik. A fürdő egész éves üzemelése 40-50 fős állandó létszámbővítést jelent, és a fürdő befogadóképessége a korábbi napi háromezerről ezerről ötezerre nőtt.

Kialakítottak egy új parkolót is az önkormányzattól kapott területen a fürdő mellett, így a korábbi 40 helyett 190 helyet tudnak biztosítani a vendégeknek – közölte Szőke László.

A vezérigazgató szerint a Paskál bővítése a BGYH gazdálkodásának stabilitását erősíti, mivel 9 állandó és 3 szezonális strandja lesz. A Paskál ugyanazzal a gyógyvízzel működik, mint a Széchenyi fürdő, a vendégek egy részét onnan szeretnék átcsábítani, a Dagály pedig szeptemberben bezár, ezért volt szükség egy új állandó fürdőre – tette hozzá. Kitért arra, hogy terveik szerint a Palatinus 2015-ben indult bővítése jövő tavasszal befejeződik, a Széchenyi gyógyfürdő gépészeti felújítása pedig az év végén zárul. Kiemelte, hogy a gyógyfürdők Budapest legfőbb turisztikai vonzerejét jelentik. Tavaly például a Budapestre érkező 3,5 millió külföldi turista közel 60 százaléka, kétmillió vendég látogatott el valamelyik fürdőbe. A zrt. 2016-ra a magyar turisztikai piac egyik legfontosabb szereplője lett, stabilan nyereségesen működéssel – mondta. Sidó Szabolcs, a főpolgármesteri hivatal városüzemeltetési főosztályának vezetője kiemelte: a beruházás jelentős lépés a zrt. stratégiájának megvalósításában, mert a fürdő szezonális strandból egész évben nyitva tartó létesítményé vált. Hozzáfűzte: a zrt. bebizonyította, hogy egy fürdővállalkozás, jó üzletpolitikával, állami támogatás nélkül is tud eredményesen működni.

Ajánlott tartalom

Miért tiltják itthon az erkélynapelemeket?

Az elkövetkező időszakban tovább nőhet az erkélyre telepíthető napelemek iránti érdeklődés, pedig az ilyen rendszerek itthon nem használhatóak.