Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
A következő három évtizedben a felére csökkenhet az Egyesült Államok egyik legnagyobb borvidékének számító Napa-völgy prémium bortermése. A Stanford Egyetemen készült tanulmány szerint az ok a klímaváltozás, amelynek következtében a pinot noir, a chardonnay és a cabernet sauvignon termőterülete a felére zsugorodhat.
A felmelegedés nemcsak a kaliforniai gazdák számára rossz hír, nyugtalanító előrejelzések készülnek a világ más borvidékeiről is. A klímaváltozás a világ “bortérképét” is átrajzolja: a legjövedelmezőbb fajtákat csak egy viszonylag szűk éghajlati sávban lehet termeszteni, így a többi fajtánál jóval érzékenyebbek a hőmérséklet változására – idézi Noah Diffenbaugh-ot, a Stanford kutatóját a BBC hírportálja. Mint írják, a Firenzei Egyetem egy tanulmánya szerint a klímaváltozás a hőmérséklet emelkedése mellett növekvő csapadékmennyiséget is hoz, ami kárt tehet olyan híres borok alapanyagaiban, mint a Chianti, a Barolo, a Brunello vagy az Amarone. Ausztráliában a klímaváltozásnak tulajdonított szárazság már az elmúlt években is hatással volt a termésre. Vannak azonban olyan területek is, amelyek nyernek a globális felmelegedéssel: Európában az emelkedő átlaghőmérsékletek következtében északra, a Skandináv országok felé tolódik a szőlőtermesztésre alkalmas éghajlati sáv – nyilatkozta az MSNBC amerikai televíziónak Simone Orlandini firenzei mezőgazdász.
Angliában a pincészetek már most élvezik a pozitív hatásokat. Az Economist adatai szerint míg tavaly a borfogyasztás csökkent a szigetországban, addig a hazai borok fogyasztása több mint 70 százalékkal nőtt. A klímaváltozás a francia fajták esetében korábbi szüretet és barátságosabb termesztési körülményeket hozott. Az előrejelzések szerint az Egyesült Államokban a hűvösebb, partvidéki területeken és a magasan fekvő sivatagos részeken nőhet a szőlőtermesztés. Ausztráliában Tasmánia, Chilében és Argentínában az előhegységek, a partvidékek és a magasan fekvő sivatagos területek profitálhatnak a klímaváltozásból.
A klasszikus borvidékek azonban nem adják fel: idén Spanyolországban rendezték meg a harmadik Klímaváltozás és Bor Konferenciát, amelynek kiemelt vendégelőadója volt Kofi Annan egykori ENSZ-főtitkár. A klímaváltozás kihívásaira választ kereső tanácskozáson spanyol, portugál, francia, olasz, brit, amerikai, dél-afrikai, chilei és brazil szakemberek vettek részt. Nem csoda, hogy a bortermelők komolyan veszik a klímaváltozás jelentette fenyegetést. Kaliforniában például egyedül Napa megyében 9,5 milliárd dolláros iparágról van szó, amely több embert foglalkoztat, mint bármely más terület. A helyi idegenforgalom 80 százalékát a borturizmus adja. A Napa-völgy így hírnevénél jóval többet veszíthet. A veszteségek kivédésére a tudósok azt javasolják a termelőknek, hogy minél hamarabb kezdjenek el alkalmazkodni a változó körülményekhez. A Stanford tanulmánya például ajánlásokat tartalmaz arra nézve, hogy milyen szőlészeti technikákkal lehet növelni a növények melegtűrő képességét.
Az ilyen ajánlások azonban kis vigaszt nyújthatnak Európa olyan történelmi borvidékein, mint Bordeaux vagy Burgundia, ahol szőlősgazdák generációi évszázadokon át tökéletesítették világhírű fajtáikat. A BBC írása azt ajánlja a borok szerelmeseinek, hogy ha tehetik, még azelőtt látogassanak el ezekre a vidékekre, mielőtt bekövetkeznek a megjósolt változások. A világ “bortérképe” ugyanis akár már néhány évtized múlva más lehet, mint ma.