A természetes környezet védelme többszintű figyelmet igényel. Az építőiparban ez nem csupán a környezetbarát alapanyagok felhasználását és energiatakarékos megoldások alkalmazását jelenti. E gazdasági szektor szereplői számára kulcsfontosságú a folyamatos, szoros nemzetközi együttműködés. Az egyik legfontosabb nemzetközi összefogás az Európai Uniós tagállamok energetikai átalakítására irányuló projekt, melynek célja a tagállamok szénfelhasználásból eredő károsanyag-kibocsátásának (az un. szénlábnyomnak) nagymértékű csökkentése.
Tiszta levegőért küzd a teljes Európai Unió
Az elektromos energia kulcsfontosságú szerepet játszik jelenlegi társadalmunk fejlődésében. Ugyanakkor előállítása továbbra is nagyrészt a szilárd tüzelőanyagok felhasználásán alapul (2019-ben az energia 38 %-a szénégetésből származott). Éppen ezért az Európai Bizottság projektet indított a légkörbe bocsátott káros anyagok mennyiségének csökkentésére, amely elsősorban a tagállamok energiagazdálkodásának átfogó átalakítása révén valósítható meg. Az átalakítás során a szilárd tüzelőanyagokon alapuló energiatermelés helyett a megújuló erőforrásokból – a napból, vízből, szélből, valamint biogáz égetéséből – származó energia kerülne előtérbe.
Az átállási folyamat keretében az Európai Bizottság pontos határidőt tűzött ki a tagállamok számára, hogy mikorra kellene elérniük a teljes energiasemlegességet. A tervek szerint 2050-re 100 %-ban átállunk a megújuló, illetve környezetbarátként megjelölt erőforrásokból (mint például az atomenergiából) származó energiára. Több tagállam jóval korábbra tervezi e célkitűzés elérését. Magyarország például 2030-ra tervezi az ország károsanyag-kibocsátásának nullára csökkentését.
Nagyratörő feladat ez; azonban a szektorok közötti együttműködésnek köszönhetően a tervezett határidőre megvalósítható a kitűzött cél . Jelentős szerepet játszik ebben többek között az építőipari szektor, mely már most lelkesen támogatja a „zöld” irányba mutató, és hatékony energiafelhasználású építkezést. Ez alapvető fontosságú a klímasemlegesség elérésben.
Az energiaátállás szakaszai Európában
A korszerű építészeti megoldásoknak köszönhetően már most felkészülhetünk az energiaátállással együtt járó változásokra . Az építőipari szektor a maga területén évek óta aktívan igyekszik korlátozni a légkörbe bocsátott káros anyagok mennyiségét, hiszen az Európai Unió tagállamaiban ez nagy hatással van az energiatermelés átalakításának bevezetésére. Ez a folyamat négy fontos szakaszra osztható.
1. A fenntartható építészet jelentőségének növekedése
Az építőiparban a környezetvédelem szükségszerűsége az un. fenntartható építészeti irányzatként jelentkezik. E fogalom olyan irányelveket rejt magában, melyek célja a klímasemleges, teljes körű funkcionalitást biztosító, ugyanakkor károsanyag-kibocsátástól mentes építkezés.
Az ezt az irányzatot képviselő beruházások során többek között újrahasznosítható vagy megújuló erőforrásokból származó alapanyagokat, energiatakarékos építési megoldásokat, valamint természetesen az energia előállításához szükséges rendszereket használunk fel.
Az építőipari megoldások közül – részben az építési területen alkalmazott technológiáknak köszönhetően – leginkább az energiatakarékosságot tudjuk befolyásolni. Az egyik legjobb példa erre a magas hőszigetelési együtthatóval jellemezhető Aluprof MB-SR50N HI+ homlokzati rendszer. A rendszernek köszönhetően megakadályozható a belső tér túlságos felmelegedése és kihűlése, ami nagymértékben befolyásolja a komfortos hőmérséklet fenntartására felhasznált energia mennyiségét.
2. Meglévő létesítmények felújítása és hőszigetelése
Nemcsak a fenntartható építészeti irányzattal összhangban megvalósított új létesítményekre, de azokra a korábban felépített épületekre is gondolni kell, melyek energiahatékonysága sok kívánnivalót hagy maga után.
Számos beruházó a már meglévő létesítmények felújítása és hőszigetelése mellett dönt, hogy hatékony rendszerek és építészeti megoldások alkalmazásával e létesítmények megfeleljenek az aktuális környezetvédelmi követelményeknek. Ez az irány leginkább a nagyvárosok városközpontjaiban figyelhető meg, ahol a felújítás során a történelmi jelentőségű épületek valódi építészeti csodákká válnak, és egyben a korszerűsített, patinás épületek a modern idők követelményeinek is eleget tesznek. Lakó- és középületeket is egyre gyakrabban újítanak fel .
Az ilyen felújítási beruházások összhangban vannak az Európai Bizottság stratégiájával, amely az ilyen projektekhez pénzügyi támogatást nyújt (Renovation Wave).
3. Az energiafogyasztás korlátozása
Legyen szó akár új létesítmények építéséről, vagy már meglévő épületek felújításáról, fő cél az energiatakarékos rendszerek kialakítása. Az alacsonyabb áramszükséglet ugyanis kevesebb energiatermelést igényel, ezzel együtt az energetikai szektor károsanyag-kibocsátása is csökken.
Az elektromos energia megtakarítását szorgalmazó legnépszerűbb megoldások egyike a már említett Aluprof rendszer. A vállalat céljaként tűzte ki az építőipari klímasemlegesség megvalósítását, ezért kínálatában számottevő árammegtakarítást célzó technológiákat vonultat fel.
A kínálatban szereplő rendszerek, a teljesség igénye nélkül:
- a MB-86 SI, MB-86 ST és MB-86 Casement ablak- és ajtórendszerek, melyek hőszigetelési együtthatója 0,72 W(m2K)-tól indul;
- vagy a hasonló jellemzőkkel büszkélkedő MB-70-es rendszerek, melyek Uf hőszigetelési együtthatója > 1,0 W/(m2K) (a HI változat esetén) és > 1,5 W/(m2K) (a Casement változat esetén).
4. A megújuló erőforrások növekvő szerepe az elektromosenergia-termelésben
A 2050-re kitűzött, károsanyag-kibocsátástól mentes energiatermelés elérésének utolsó szakasza a megújuló erőforrások arányának növelése az elektromosenergia-termelésben. Ez számos olyan beruházást jelent, amelyek elsődleges célja a szénerőművek bezárása, majd azok kiváltása pl. napelemes vagy szélerőművekkel, illetve olyan megoldásokkal, amelyek károsanyag-kibocsátás nélküli energiatermelést tesznek lehetővé.
Pontosan ezért az Európai Unió tagállamai szoros együttműködésben fejlesztik e technológiai ágazatot, hogy a jelenleg kínált megoldásokat még jobb és hatékonyabb technológiákkal válthassák fel. Az Aluprof kínálatából jó példa erre a korábban említett MB-SR50N rendszer alapjain nyugvó, EL verziójú napelemes tetőablak.
– A tetőablak az Aluprof profil és a korszerű kvantumpontos technológiát alkalmazó napelemes üvegezés kombinációja. A kvantumpontos technológiának köszönhetően a napelemek láthatatlanok, így az üveg teljesen tiszta és átlátszó, a beltér pedig természetes fényárban úszik – nyilatkozta Béres Balázs, az Aluprof műszaki szakembere.
Let’s build a better future
A meg nem újuló erőforrásokon alapuló energiagazdálkodás egyenes utat jelent a válság, és nemcsak a környezeti válság felé. A jelenleg kitermelés alatt álló szénkészletek előbb vagy utóbb kimerülnek, ez pedig súlyos gondokat okoz az ellátási lánc működésében, ahogy ezt a járvány vagy a világ bizonytalan geopolitikai helyzete már mélyrehatóan bebizonyította.
Az Európai Unió tagállamainak energiagazdálkodási átalakítására irányuló intézkedések nem csupán a környezet állapotának javítását, hanem a korlátozott mennyiségű lelőhelyektől való függőség teljes megszüntetését tűzték ki célul.
A legkorszerűbb technológiai vívmányok, valamint a „zöld” irányzatot képviselő építészeti megoldások felhasználásának köszönhetően befolyásolhatjuk otthonunk vagy munkahelyünk elektromosenergia-igényét.
Az áramtermelés csökkentése, valamint az elektromos erőművek szén-monoxid-kibocsátásának lehető legalacsonyabb szinten tartása egyenes arányban van életminőségünk javulásával. És nemcsak a miénkkel, de az elkövetkező generációk életminőségével is, akik majd a rájuk hagyott örökségre építve élnek és fejlesztik tovább társadalmunkat.
A cikk az Aluprof támogatásával készült.
Borítókép: Business Garden Poznań, Poznań, Lengyelország. Alkalmazott rendszerek: MB-86 SI, MB-SR52N, MB-SR52N HI+, MB-SR52N HI
ALUPROF HUNGARY KFT.
2120 Dunakeszi
Bagoly u. 11., Budapest
Magyarország
+36 27 542 600
aluprof.com/hu