Száz dollár alá sikerült csökkenteni a cink-levegő akkumulátorok költségeit, ami megoldással kecsegtet a világ egyik legnagyobb problémájára.
Ha ugyanis sikerülne az olcsó és hatékony energia-tárolás, az a megújuló energiaforrások győzelméhez vezetne és a széndioxid-kibocsátást minimálisra csökkentené. Lehet, hogy Paks 2 sem kell majd? A kaliforniai milliárdos, Patrick Soon-Shiong NantEnergy nevű cége szerdán bejelentette, hogy évek óta fejlesztett cink-levegő akkumulátorai költségeinél áttörést ért el, sokkal olcsóbban tudnak energiát tárolni, mint a jelenleg széles körben használt lítium-ion akkumulátorok. Az akkumulátorokat már jó eredményekkel tesztelték afrikai és ázsiai falvak áramellátásában és amerikai rádiótelefon-vevőállomásoknál – írta a New York Times és a Los Angeles Times.
Az elterjedt lítium-alapú akkumulátorok viszonylag drágák, gyúlékonyak és ritka nyersanyagokat használnak. Ha sikerül olcsóbb, hatékonyabb megoldással kiváltani ezeket, vagyis az áramot olcsón tárolni, akkor az egész Föld áramellátását megújuló energiára lehetne átállítani, mint a nap vagy a szél.
A Világbank és az USA energiaügyi minisztériuma támogatásával megvalósuló program kilenc országban 110 elszigetelt falut lát el, napelemekből származó elektromos árammal. Ezeken a helyeken különben generátorokat kéne alkalmazni vagy nem lenne elektromos áram, írta a privatbankar.hu.
A házakban is ez lesz?
Azt remélik, hogy az újfajta akkumulátorok használatát családi házakra, elektromos autókra, autóbuszokra, vonatokra, elektromos rollerekre (scooter) is ki tudják majd terjeszteni. A gyártó szerint az új technológiával egy kilowattóra energia tárolása egyre kevesebbe kerül, az ár már 100 dollár alatt van. A NY Times által idézett egyetemi professzor, Yogi Goswami szerint a lítium-alapú megoldások költsége a felhasználás módjától függően 300-400 dollár kilowattóránként.
Több ezer feltöltés
A LA Times viszont azt írja, hogy a Tesla és más cégek akkumulátorai már a 100-200 dolláros sávban mozognak. De nemcsak az ár a fontos, az is, hogy mennyi az élettartamuk. Pointos adat nincs, mindkét technológiáról azt mondják, hogy “több ezer feltöltést” bírnak az akkumulátorok. Az utóbbi években kevésbé volt előtérben az olcsó energiatárolás kérdése az USA-ban, mert a kőzetrepesztéses (fracking) technológia révén a földgáz nagyon olcsó volt. Ám a növekvő mennyiségű megújuló energia szezonalitása, egyenetlen eloszlása megoldásért kiált.
Milliárdokat ölhetnek bele
Szerdán a Világbank egymilliárd dolláros fejlesztési programot hirdetett, amelyet négymilliárddal is megemelhetnek. A program célja olcsó energia-tároló eszközök kifejlesztése a fejlődő világ számára.
Mivel a nap, a szél energiáját egyenetlenül, bizonyos napszakokban, évszakokban jobban lehet kinyerni, ezért nagy az igény arra, hogy ezeket a kilengéseket csillapítsák. Ha sikerülne ennek olcsó, hatékony módját találni, akkor szinte az egész elektromosáram-ellátást át lehetne állítani megújulókra, a fosszilis energia, az atomenergia nagy része feleslegessé válna.
Hárommilliárd dolláros akkumulátor készül
A széndioxid-kibocsátást csökkenteni lehetne a nulla közelébe, márpedig a globális felmelegedés jelei egyre aggasztóbbak. Rengeteg féle módszerrel kísérleteznek, a hidrogén-celláktól különböző anyagokból készülő akkumulátor-cellákig.
A vízerőműveknél a bő energiaellátottságú időszakokban a vizet felszivattyúzzák, energiahiánynál újra leeresztik a turbinákon keresztül. Egy őrült, hárommilliárd dolláros terv az egész Hoover Dam-et (a világ egyik legnagyobb vízi erőművét) ilyen flexibilis energiarátolóvá alakítaná. Egy furcsább módszernél pedig súlyos vasúti kocsikat vontatnak fel egy hegyre, majd energiahiány idején leendedik, amivel áramot termelnek. Egyébként már Elon Musk Tesla-vezér is beharangozta, hogy az akkumulátorok energiatárolási költségét 100 dollár alá csökkentik az idén.