Bár az energiatárolók javítják a hálózati stabilitást és a napelemes áram értékét, terjedésük miatt csökken a profitabilitásuk.

Az EU az elmúlt egy évben két fontos szabályt vezetett be: a tetőtéri napelemek telepítését fokozatosan kötelezővé tevő irányelvet és a nettó zéró kibocsátású ipart támogató jogszabályt, amely az uniós gyártást és a gyorsabb engedélyezést ösztönzi.

A vállalkozások hamarosan vissza nem térítendő támogatást igényelhetnek energiatároló rendszerek és kapcsolódó megújuló energiatermelő kapacitások telepítésére, bővítésére.

Idén újra fel kellett fedezni a Szigetet, de megérte, mert minden szegletében várt ránk valami izgalmas program.

Az EU új szabályai 2025 végétől a kulcstechnológiák 40%-át uniós gyártásból fedeznék, gyorsítanák az engedélyezést és 2026-tól elindítanák a megújulóenergia-aukciókat.

Miközben Európa-szerte egyre több ország támogatja és egyszerűsíti a plug-in napelemes rendszerek használatát, Magyarország továbbra is tiltja ezeket az olcsó és könnyen telepíthető megoldásokat, ezzel megfosztva a háztartásokat a megtakarítás és a klímavédelem lehetőségétől.

Most először adott ki engedélyt önellátó villamosenergia-termelő egység létesítésére  a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH).

Még közel sem olyan sok tetőn jelentek meg napelemek itthon, mint tőlünk nyugatabbra, de máris itt egy másik remek lehetőség. Napelem ugyanis máshová is kerülhet, mint családi házak vagy középületek tetejére.

Július 1-jétől minden háztartási napelemes rendszer tulajdonosának kötelező regisztrálnia inverterének adatait egy hivatalos online felületen, hogy az energiarendszer pontosabb képet kapjon a termelésről és fogyasztásról, ezzel támogatva a hálózat stabilabb működését.

Az Agrárminisztérium 15 milliárd forintos pályázatot hirdetett a tanyák fejlesztésére, amely kiemelten támogatja a megújuló energiaforrások, például napelemes rendszerek alkalmazását, valamint a villamosenergia-, ivóvíz- és szennyvízellátás korszerűsítését.