A Magyar Napelem Napkollektor Szövetség a honlapján tette közzé, hogy 2015. január 1-ét követően minden napelem után kilónként 114 forint környezetvédelmi termékdíjat kell fizetni, ami - számításaik szerint - mintegy 2000-2500 forintos modulonkénti áremelést jelent. Közleményük szerint ez azért is érthetetlen, mert a napelemek fő összetevői mind újrahasznosíthatóak.

A Kecskeméti Főiskola egyik hallgatói csapata, a Megameter nevet szerzett magának az energiahatékony járművek versenyén: ők voltak, akik egy liter üzemanyaggal több mint háromezer kilométert tettek meg. A sikereken felbuzdulva új kihívások elé fordultak, ezúttal a napenergiával kísérleteznek. Kutasi Zoltán csapatkapitány nevében Diósy Miklós számolt be a részletekről, aki a MegaLux egyik áramlástannal és végeselem-szimulációval foglalkozó csapattagja.

Nem adakozás, nem CSR. Az impact investing társadalmi vállalkozásokba fektet, a világjobbító célokat társítja a profitérdekkel. Magyar kifejezés sincs igazán rá. Hatásbefektetés? Hatástőke?

Különleges erők és titkosszolgálatok számára fejlesztik a SilentHawkot, amely valójában nem más, mint egy szupercsendes üzemmódot kínáló motorkerékpár. A DARPA által fejlesztett jármű hibrid hajtású, normál körülmények között eljár benzinnel, gázolajjal, vagy akár kerozinnal is.

Bár a napelemek teljes egészében újrahasznosíthatóak, a kormány környezetszennyezési sarcot vetett ki rájuk. Kétszer annyit, mint az akkumulátorokra. Emellett a szélerőművek generátora és vezérlőegysége is termékdíjköteles - igaz nálunk már ezek sem épülnek. A paksi atomlobbi nyomul, vagy csak a vak pénzbehajtás?

Ma már egyre több lakóház tetején láthatunk áram termelésére szolgáló napelemeket. Mi a helyzet a vállalkozásokkal? Számukra is megtérülő és megindokolható egy ilyen beruházás, vagy egyelőre ez csak a felső tízezer kiváltsága? Lehoczki Balázst, az E.ON Energiakereskedelmi Kft. ügyvezetőjét kérdeztük.

Az idén először, egyelőre tesztjelleggel szénbányászati koncessziókat ír ki Magyarország – írta a Napi Gazdaság csütörtökön.

Csak megfigyelési célból indulnak útnak a hajók, és nem ölnek állatot az idei bálnavadászati szezonban Japánban – ígérték ma Tokióban. A megfigyelők kihajóznak, de a vadászatra használt szigonyokat ezúttal nem viszik magukkal. Két hajó vesz részt a kutatói misszióban, március 28-ig azon fognak dolgozni, hogy szövetmintákat gyűjtsenek bálnáktól – közölte a japán kormány.

Miért fontos a légszennyezettség vizsgálata? Miért veszélyesek az ultrafinom részecskék? Most kiderül.

Januártól továbbra sem kérhetnek pénzt a tulajdonostól az átvett gépjárműért a bontók, viszont megszűnik az a kötelezettségük, hogy a kibontott alkatrész után fizessenek a volt tulajdonosnak - egyebek mellett ezt tartalmazza a hulladékká vált gépjárművekről szóló és ez év elejétől hatályos rendelet.