Autók fogyasztása: ígéret és valóság

Legtöbbünknek fontos, amikor autót veszünk, hogy a használata mennyibe fog kerülni. Az üzemanyag-fogyasztása tehát a fontos jellemzők közé tartozik.

Általános tapasztalat, hogy a fogyasztás váltakozik aszerint, hogy városban vagy országúton vezetünk: más, ha az ember autópályán száguldozik, és más, ha kátyús, össze-vissza töredezett mellékúton kerülgeti a gödröket. Függ a terheléstől és a vezetési stílustól is. A gyári adat tehát ezért csak kiindulási alapnak jó, annak azonban fontos. Minél közelebb van az átlagos igénybevételhez a gyári teszt, aminek az eredményét a gyártók nyilvánosságra hozzák, és minél közelebb van a mi vezetési stílusunk az átlagoshoz, annál közelebb lesz az általunk mért fogyasztás pár hónapos átlaga a gyári adathoz. Legalábbis ez az általános feltételezés.

A gépkocsiknak az autógyárak által közzétett és tényleges használati fogyasztási adatait évek óta vizsgáló szervezet, a Tiszta Közlekedés Nemzetközi Tanácsa (International Council on Clean Transportation, ICCT) jelentéséből azonban az derül ki, hogy a két adat még csak köszönő viszonyban sincs egymással. (Egy összefoglaló elemzés található a jelentésről az Európai Közlekedési és Környezetvédelmi Szövetség honlapján.) Más szóval jóval többet költünk üzemanyagra, mint azt az autógyárak ígérik, és ez a többlet súlyosan terheli az EU tagállamok külkereskedelmi mérlegét.

A mára kialakult szakadéknak a gyári fogyasztási adatok és a gyakorlati mérések között több oka is van. Az egyik a mérési eljárás, ami gyöngén szimulálja a használatot, a másik pedig a tesztautó és a sorozatgyártott gépkocsik közötti különbség.

A teljes cikk itt olvasható.

Ajánlott tartalom

A Rolls-Royce teljesen elektromos repülője a világ leggyorsabbja

Az „Innováció Szelleme” a múlt heti próbarepülések alkalmával elérte a maximális 623 km/ó sebességet.