A gumiabroncsok újrafutózása környezetbarát dolog, hiszen így nem a szemétre kerülnek, hanem újra felhasználhatók. Az pedig még jobb, ha a futózást végző gyár is környezetbarát.

Az abroncs második élete

A gumiabroncsok újrafutózása környezetbarát dolog, hiszen így nem a szemétre kerülnek, hanem újra felhasználhatók. Az pedig még jobb, ha a futózást végző gyár is környezetbarát.

A futózásról általában az autópályák mentén (rosszabb esetben a sávban) elszórt, kóborkutya-méretű gumidarabok, út mentén veszteglő kamionok jutnak az eszünkbe, pedig ez is olyan dolog, amit lehet rosszul csinálni, és lehet nagyon jól is. Akár annyira jól, hogy az összetett, aprólékos folyamat végén egy már 600 ezer kilométert futott abroncs további 200 ezer kilométernyi életet nyerjen, amint azt egy dán kamionos másfél éve bebizonyította, aki ekkora távot tett meg Bridgestone hajtott gumikkal. A futózott abroncsok előnyeit keresve azonban nem kell ennyire extrém példákat hozni: az új abroncs gyártásához képest ugyanis nagyságrendekkel kevesebb energiát és nyersanyagot igényel a futófelület újraalkotása. Az energia-megtakarítás elérheti a 75 százalékot, olajból pedig 83 helyett csupán 26 literre van szükség a folyamatban, hiszen a teljes szerkezet helyett csak a gumi külső rétegét kell kialakítani. Mindez 35 százalékkal kisebb kilométer-költséget is jelent, ráadásul a használt abroncs előtt álló két út – a szemétdomb vagy a felújítás – közül is egyértelműen az utóbbi jelenti a kisebb környezeti terhelést.


A futózás tehát jó dolog, ha pedig még munkahelyet is teremt, az még jobb. Most pontosan ez történt Mezőszilason, ahol kétmillió eurós beruházással hoztak létre egy olyan, nemzetközi mércével mérve is élvonalbelinek tekinthető gyártóüzemet, amely a március végi indulást követően már idén 2500, ám hosszabb távon, 2014-től évi tízezer darab futózott teherabroncsot lesz képes előállítani. A 980 négyzetméteres üzem tíz főnek ad munkát. A folyamat során egyébként a Bridgestone (amely 2008-ban egyesült a világ legnagyobb futózó vállalatával, a Bandaggal) nem csupán közvetett módon kíméli a környezetet: az épületet a geotermikus hőenergia felhasználásában komoly tapasztalattal bíró 5-Let Kft. közreműködésével, igen rövid idő alatt húzták fel. A gyors építkezésben fontos szerep jutott annak a Közép-Európában egyedülálló, radiális földszonda-telepítő berendezésnek, amellyel a cég gazdaságosabban, jobb hatásfokon, és lényegesen kisebb környezeti rombolással képes telepíteni a geotermikus hőszivattyút.

Ajánlott tartalom

Energiatakarékosság új-generációs típusházzal

Szinte az összes, az ÉMI szentendrei Nemzeti Mintaházparkjába tervezett 9 bemutató épület kivitelezése elindult 2024 október közepén. Ezek között a Leier Rába típusháza lesz az egyetlen olyan ház, amely nem könnyűszerkezetes technológiával épül, és amely a tervek szerint 2025. márciusára el is készül.