Al Gore. Ez a név mára már összeforrt a környezetvédelemmel, és a globális felmelegedés ellen vívott harccal. Három részes cikksorozatunkban mutatjuk be munkásságát.

Az Al Gore sztori

Al Gore. Ez a név mára már összeforrt a környezetvédelemmel, és a globális felmelegedés ellen vívott harccal. Három részes cikksorozatunkban mutatjuk be munkásságát.

1976 óta van jelen a politikában, ez alatt 8 évig volt alelnök. 2000-ben indult az elnökválasztáson, de elbukott George Bush-al szemben. Karrierje során mindig kiállt a környezetvédelem, és az új technológiák, mint az internet bevezetése mellett. Rengeteg díjat kapott eddig, köztük a Nobel-békedíjat. 2006-ban szerepelt a Kellemetlen Igazság című dokumentumfilmben, mely Oscar-díjat kapott, és a globális felmelegedés problémáját feszegeti. Gore egyszer azt mondta: „ Őszintén gondolom, hogy leghasznosabban egy szerepet tudok csak eljátszani, méghozzá azt, hogy megváltoztassam az amerikai nép világnézetét.”

 
Albert Arnold „Al” Gore Jr. néven látta meg a napvilágot 1948 március 31.-én, Washingtonban. Apja Albert Gore Sr. Tennessee szenátoraként dolgozott, anyja, Pauline LaFon Gore pedig az első nők között volt, akik elvégezték a Vanderbilt University Law School-t. Gore 65’-ben került be a Harvardra, ahol angol nyelvre szeretett volna szakosodni, majd később novellákat írni, végül viszont a kormányzásra szakosodott. Miután lediplomázott, besorozták a hadseregbe. Az apja a háború ellen volt, ő viszont úgy gondolta, hogy úgy tud leghatásosabban a háború ellen felszólalni, ha részt vesz benne. Pár hónapnyi kiképzés után végül 71’-ben  került Vietnámba. Miután visszatért a háborúból még 71’-ben, újságírásba kezdett a The Tennesseanban. 74’-ben hagyta ott az újságot, hogy elvégezhesse a Vanderbilt University Law School-t. 76’ februárjában, Joe L. Evins képviselő váratlanul bejelentette visszavonulását a kongresszusból. Gore úgy döntött, mindössze 28 évesen, hogy kilép a jogi iskolából, és indul a megüresedett képviselői székért, melyet egykoron még az apja birtokolt. Gore megnyerte a választást, és az azt követő hármat is, 78-ban, 80-ban, és 82-ben. 84-ben sikerrel szerzett helyet a szenátusban, miután a republikánus Howard Baker helye megüresedett.

al gore
Gore volt az egyik „Atari Democrat”, mely nevet azért kapták a társaival együtt, mert elhivatottak voltak a technológiai vívmányok és problémák iránt, a genetikai kísérletektől, az üvegházhatás környezetre gyakorolt hatásáig. Gore először 88’-ban indult a demokrata párt elnökjelölt pozíciójáért, ám végül a párt Michael Dukakist választotta jelöltnek. A 92’-es választáson nem indult, viszont Bill Clinton felkérte, hogy legyen az alelnök, mely pozíciót nem fogadott el egyből, de miután összeveszett a George H.W. Bush kormányzattal a globális felmelegedés problémájában, elfogadta azt. Clinton azt állította, hogy azért választotta Gore-t, mert jártas a külpolitikában, érdekli a környezet, és mert elkötelezett a családja iránt. 96’-ban újraválasztották Clintont, így Gore is maradt alelnök még 4 évre. 98 januárjában már körvonalazódott Gore-ban, hogy indulni fog a 2000-es választásokon. Végül ő lett a demokraták jelöltje, és George W. Bush indult ellene a republikánusoktól. A választást Gore elvesztette, Bush lett a győztes, de nem botrányoktól mentesen. Florida államban először Gore nyert, majd később ezt visszavonták, és Bushnak adták Floridát, mely eldöntötte a választás sorsát gyanús körülmények között. Ezek után Gore többé nem indult választásokon, csak kampányokban segédkezett, és a környezetvédelem lett az élete. „Az Al Gore sztori” folytatódik a következő napokban, itt az oldalunkon.

 

Ajánlott tartalom

AM: nemzetstratégiai kérdés a hazai vetőmagágazat

Nemzetstratégiai kérdés a hazai vetőmagágazat. A hazai agrártermelés hosszú távú fenntarthatóságához alapjaiban járulnak hozzá a hazai, kiváló minőségű vetőmagok és szaporítóanyagok - mondta Farkas Sándor, az Agrárminisztérium (AM) parlamenti államtitkára csütörtökön Szarvason, az I. Országos Vetőmag-gazdálkodási Konferencia megnyitóján a tárca közleménye szerint.