Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák európai uniós anyagi támogatásának előmozdítását sürgette az Európai Parlament a csütörtöki strasbourgi plenáris ülésen.
A vitában felszólalva Tabajdi Csaba (MSZP) egyebek között arra mutatott rá, hogy az új EU-tagállamok esetében különösen nehéz lesz finanszírozni az átállást az alacsony kibocsátású zöld technológiákra.
Az egyik legjelentősebb forrást szerinte a közép-európai és balti államok klímavagyonának értékesítése jelenthetné, amely Magyarország esetében körülbelül 230 milliárd forint bevételt eredményezhet.
Balczó Zoltán (Jobbik) a vitában ugyancsak azt hangsúlyozta, hogy a volt szocialista országok messze túlteljesítették a kiotói vállalást, így joguk van a szén-dioxid kvóták értékesítésére. Hozzátette: ezt az Európai Bizottság és a bővítés előtti 15 tagállam meg akarja tagadni, ami “azt jelzi, mégiscsak igaz, hogy az új tagországok másodrangúnak számítanak az Európai Unióban”.
Gyürk András (Fidesz) a témára vonatkozó írásbeli nyilatkozatában úgy vélte, bár a közpénzekből kiutalt támogatások nem pótolhatják a magánbefektetők erőfeszítéseit, az Európai Uniónak és a tagállamoknak meg kell erősíteniük a zöldtechnológiai kutatásokra szánt költségvetési forrásokat. Ez Magyarország számára is létfontosságú, hiszen a kutatásfejlesztésre szánt összegek mértéke csupán a nemzeti össztermék egy százaléka körül mozog – tette hozzá.