Az Aletsch-gleccser esete még a geológusokat is meglepte

A klímaváltozásra vezetik vissza a Zürichi Műszaki Egyetem (ETH) geológusai az Alpok legnagyobb gleccsere, az Aletsch egy lejtőjének évi 30 centiméteres csúszását.

A Moosfluh nevű lejtő nagyjából egy négyzetkilométeres területén épült az azonos nevű kötélpálya felső állomása, amelyet 2016-ban – alig egy év működés után – a földfelszín vártnál gyorsabb mozgása miatt biztonsági okokból bezártak. A geológusok most bizonyítékot találtak arra, hogy a lejtő instabilitása az Aletsch-gleccser visszahúzódásával, ezáltal a klímaváltozással függ össze – írta közleményében az ETH. Azt régóta tudják a geológusok, hogy a jégfolyamok visszahúzódásával ingataggá válnak a hegyoldalak, eddig azonban abból indultak ki, hogy ez egy lassú, alig észrevehető folyamat. A 1990-es évek elejéig a Moosfluh évente egy centiméternél is kevesebbet csúszott a völgy felé. Az évtized közepétől azonban a gleccser az addiginál nagyobb ütemben kezdett olvadni, és a vártnál erősebben felgyorsult a Moosfluh-lejtő mozgása is.

Szélsőséges gyorsaság

„Geológusok számára szélsőséges az a gyorsaság, ahogy a lejtő változik” – mondta Florian Amman, a Geophysical Research Letters című szaklap aktuális számában megjelent tanulmány egyik szerzője. A lejtő lábánál 2005-ig egy nagyjából 5000 köbméteres kőzettörést észleltek, 2011 óta több sziklaomlás történt, utoljára tavaly szakadt le 2,5 millió köbméter kő. A Berni-Alpokban található Aletsch-gleccser az Alpok leghosszabb, nagyjából 23 kilométeres jégfolyama, mely a Jungfrau 4000 méter magasan fekvő vidékétől a 2500 méter lévő Massaschlucht szurdokig vezet. Jégtömege mintegy 15,4 köbkilométer, felszíne 81,7 négyzetkilométer.

Ajánlott tartalom

Környezetre veszélyes játékokat szűr ki az NKFH

Az elemes játékbabák, plüssök és elektronikus játékok nehézfémtartalmát vizsgálják.