Az Antarktisz fogyó jege miatt sereglenek össze a bálnák (videó)

A hosszúszárnyú bálnák korábban nem tapasztalt tömörülésére figyeltek fel amerikai kutatók az Antarktisz közelében: a húszéves rekordkoncentrációban megjelenő krillek miatt gyűlnek össze az állatok.

A kutatók egy 2009-es expedíciójuk során 306 hosszúszárnyú bálnát számoltak össze az Antarktiszi-félszigeten lévő Wilhelmina-öbölben. A következő évben is hasonlóan nagy csoportosulást figyeltek meg a területen. A gyülekezés oka a bálnák táplálékául szolgáló krill, amely szintén nagy tömegben jelent meg az antarktiszi területen. Douglas Nowacek, a durhami Duke Egyetem kutatója és csapata szerint a krillek számának növekedése hátterében a klímaváltozás áll. A vizsgálatok idején, 2009-ben és 2010-ben a déli féltekén a tengert a korábbi évekhez képest kisebb mértékben borította jég: a vízfelszínnek csupán kevesebb mint tíz százalékát. A krillek – apró rákok – a jégtakaró alatt telelnek át. “A jég csökkenése rövid távon jó a bálnáknak, hiszen annyit ehetnek, amennyit csak akarnak. Hosszú távon azonban mind a két, sőt a krillekkel táplálkozó egyéb fajok számára is negatív hatásai lehetnek ennek a változásnak” – fejtette ki Ari Friedlaender, a vizsgálat egyik résztvevője.

 
 A kutatók szerint a felmelegedés és a krillek elszaporodása már most közvetlen hatással bír a bálnák életciklusára. A melegebb tengerek párzási területeitől távol, a nagy csoportosulás miatt – egy négyzetkilométerre öt bálna jut – az állatok nem hallatják párzási éneküket, és nem vándorolnak el. “Ha a nőstények ilyen korlátlan táplálékforrásra bukkannak, miért is indulnának el távol eső párzási területekre?” – tette fel a kérdést Nowacek.

Ajánlott tartalom

Megduplázta fertőzésveszélyes hulladékot előkezelő kapacitását az SZTE

Megduplázta, így évente mintegy 1900 tonnára növelte fertőzésveszélyes kórházi hulladékokat előkezelő kapacitását a Szegedi Tudományegyetem (SZTE), az új berendezést csütörtökön adták át.