Az Apple leszámol a “konfliktus ásványokkal”

Az iPhone korszak hajnalán, 2006-ban a “Green My Apple” kampányban Apple-mániákus rajongók százezrei helyeztek nyomást Steve Jobs-ra, hogy környezetkímélőbb módon gyártassa kedvenc Mac-jüket.

Az Apple februárban nyilvánosságra hozott “Beszállítói Felelősség Előrelépés Jelentése” már ezeket az igényeket próbálja kielégíteni. Elvégre egyetlen multi sem akarja elidegeníteni a zöld és társadalmilag tudatos fogyasztókat. Nagy utat tett meg a zöldülésben, pontosabban a fenntartható üzletvitele kommunikálásában az Apple, derül ki a Greenbiz.com cikkéből. 2005-ben még titokzatoskodott, alig közölt valami minderről (lehet, hogy azért, mert nem volt mit), ma már büszkén hirdeti, miben és hogyan mérsékeli a természeti környezetre gyakorolt káros hatását. Ehhez persze az is kellett, hogy megkérdőjelezhetetlenül az ökotudatos üzlet javára dőljön a közvélemény érzete: zöldnek lenni jó és szükséges. Ami verseny- és presztízselőnyt is jelenthet. Meg persze többletköltséget.

2007-ben Steve Jobs ígéretet tett rá, hogy a legszennyezőbb anyagokat mással cseréli fel az Apple termékeiben, s valóban, 2009-re eltűntek portékáiból a PVC-műanyagok és a brominált gyulladásgátlók. Ugyanakkor mivel adózási indokokkal és költségcsökkentés szándékával az Apple kihelyezte a gyártás Amerikán túlra, beszállítói lánca még bonyolultabb és átláthatatlanabb lett a külső szemlélők számára.

Tim Cook vezetése alatt tovább folytatódott a zöld átszervezés, s ne kerüljenek a termékekbe “konfliktus ásványok”. Ezek olyan ásványok, melyeket törvényen kívüli, felkelő gerillacsoportok által birtokolt afrikai bányákból kerülnek ki, ahol a bevételt fegyverkezésre fordítják a bányát erőszakkal uraló csoportok, melyek terrorizálják a civil lakosságot, tömegesen követnek el nemi erőszakot és gyerekkatonákat kényszerítenek ölésre. Ez elsősorban a Kongói Demokratikus Köztársaságban működő bányákra vonatkozik. Mivel a világhírű márkák nem közvetlenül szerzik be ezeket az anyagokat, a teljes beszállítói, alvállalkozói lánc átvilágítása szükséges. A CFSI (Conflict-Free Sourcing Initiative) nevű kezdeményezés 5 éves fennállása során a közelmúltban tudott először kiadni igazolást kohóknak arról, hogy konfliktus ásvány-mentesek.

Az Apple elnöke, Jeff Williams megerősítette a Financial Times-nak, hogy az Apple 2014 januárjában tudta először kijelenteni és bizonyítani, hogy a termékeiben felhasznált tantál nem “konfliktus-régiókból” származik. Beszállítói listájában -amit eddig is publikált- első alkalommal tüntette fel, hogy valamelyik beszállítója “konfliktus ásvány-mentes” és melyik nem. Ez a jó öreg “naming and shaming” (megnevezés és megszégyenítés) taktikája, ami oda vezethet, hogy a fogyasztóvédelmi, emberi jogi csoportok és aktivisták nyomást gyakorolhatnak a konflikus ásványokat használó beszállítókra, melyek neve ily módon nyilvánossá vált.

Az Apple-nek bedolgozó 59 kohó közül 23 tiszta. A szkeptikus olvasó persze hozzáteheti: a legjobb megoldás természetesen az lett volna, ha az Apple simán felmondja szerződéseit ezekkel a cégekkel… Az Apple álláspontja az, hogy könnyen átszervezhetnénk az anyagáramlást úgy, hogy az csak néhány “tiszta” kohón menjen keresztül, de többet tudnak tenni az ügy érdekében, ha a beszállítók százait próbálják a “tisztává” válásra rábírni. Érdekes válasz. Vagy elhisszük, vagy nem.

Nem véletlen, hogy a cég jelentésében (Supplier Responsibility 2014 Progress Report) szerepel a “progress” (haladás) szó. Vagyis van még teendő bőven, a folyamatnak nincs vége. A következő lépésben az arany, ón, és volfrám átvilágítása és konfliktus-mentessé tételét végzik el, közölte az Apple.

A januári Consumer Electronics Show-n Las Vegas-ban Brian Krzanich, az Intel első embere bejelentette, hogy azon vannak, termékeikből kiiktassák a konfliktus ásványokat – vagyis náluk is ez még a jövő zenéje. Ugyanakkor a félvezetőket gyártó multik érhetnek elsőként oda, hogy kijelenthessék, csipjeikben többé nincs konfliktus ásvány, mert náluk a felhasznált anyagfajták köre szűkebb.

forrás: piacesprofit.hu

Ajánlott tartalom

Több mint 700 millió forintos beruházással új napelemparkkal bővül a Nestlé szerencsi gyára

Több mint 700 millió forintos beruházással bővül új, 1,5 gigawatt éves teljesítményű napelemparkkal a Nestlé szerencsi gyára a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) támogatásával - közölte a vállalat pénteken az MTI-vel.