Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)
A volt államfő és a podcast vendége, Szöllősi-Nagy András egyetértett abban, hogy a társadalmi igazságosságot jobban szolgálná, ha a vízfogyasztás a családok napi közvetlen szükségleteit fedező mennyiségen felüli részéért a rezsicsökkentett helyett piaci árat kellene fizetni. Szöllősi-Nagy András szerint nagyon nehéz előrejelzéseket adni arról, hogy a 21. század végéig milyen hidrológiai következményekkel jár a klímaváltozás, de minden bizonnyal megnő a szélsőségek előfordulása, még gyakrabban lesznek villámárvizek.
Áder János kifejtette, várhatóan két részre fog szakadni az ország, a Dunántúl nedvesebb, a Tiszántúl meg még szárazabb lesz, pedig az ENSZ már most is félsivatagos területnek minősíti a térség egy részét. Szöllősi-Nagy András professzor, a víztudományok doktora hangsúlyozta, a tavaly őszi dunai árvízhez hasonló helyzetekben nincs elfogadható lehetőség a többletvízhozam megtartására. Ellenben a vízgyűjtő felső részén végzett szabályozási tevékenységre igen. Ehhez integrált tározó fejlesztési koncepció kialakítása szükséges. Erre már történtek kísérlete az 1940-es években, és most újra lenne rá esély, akár uniós források bevonásával is.
Áder János Kvassay Jenő száz évvel ezelőtti szavait idézte: „míg mi a vizek gyors elvezetésén dolgozunk és dolgoztunk, addig az utódaink már a vizek megtartásán és elrekesztésén fognak munkálkodni”.
Párhuzamba állította ezt V. Németh Zsolt, víziközmű-hálózatért felelős államtitkár néhány héttel ezelőtti bejelentésével, mely szerint az ország 118 helyszínén tartanak vissza összesen mintegy 250 millió köbméternyi vizet, ami ötszöröse a Velencei-tó nyári vízhozamának. A volt államfő felhívta a figyelmet arra, hogy a védművek karbantartása, a csatornahálózatok tisztítása, bővítése, valamint a csatornákban eltárolt víz mennyiségének növelése mellett szemléletváltásra is szükség van. A tájban, a talajban kell tárolni a vizet, „visszavizenyősíteni” a rétet, legelőt, lápot a szántóföldi növénytermesztés helyett. Szöllősi-Nagy András hangsúlyozta, a vizes élőhelyek fontossága az elmúlt 15 évben került újra az érdeklődés homlokterébe. Példaként a Több helyet a folyóknak címet viselő hollandiai programot említette, amely során a korábban a töltések közé szorított folyók védműveinek átalakításával segítették a rekordárvizek levonulását, és egyben a nedves területek revitalizációját. Nemzetközileg, így Magyarországon egyre inkább teret hódít az ökoszisztéma orientált vízgazdálkodás – mondta.
A szakember komoly előrelépésnek tartja a korábban széttagolt magyar vízgazdálkodási rendszer egységesülését. A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke kifejtette, Magyarország sajátos helyzeténél fogva egyszerre kell, hogy fölkészüljön az extrém árvizekre és az extrém aszályokra, és dolgozzon a vízminőség megóvásán. Ehhez pedig szükség van a megfelelő infrastruktúra kialakítására. Szöllősi-Nagy András rámutatott, a Tisza magyarországi szakaszának déli részen előbb-utóbb elkerülhetetlen lesz egy gát vagy egy fenékküszöb építése, ami megemeli a folyó vízszintjét. A Tisza-tó alatt – ahogy minden gát után – a folyó „hordalékéhes” lesz. A vajdasági, óbecsei gát visszaduzzasztó hatása érzékelhető Csongrádig. A mederdegradáció szempontjából a kritikus a Csongrád és a Kisköre közötti rész. A szakember szerint az politikai döntés kérdése, hogy a Tisza-tóhoz hasonló megoldás készüljön, amely egyszerre tölt be ökológiai, vízellátási és árvízcsökkentő szerepet, vagy csupán egy keresztgát, amely a hordaléktranszportot befolyásolja.
Áder János rámutatott, a Tisza vízszintjének megemelése jótékony hatással lenne a talajvízszintre, és ezzel hozzájárulna a Homokhátság további kiszáradásának elkerüléséhez. Szöllősi-Nagy András szerint a Duna esetében a medersüllyedés mellett azzal is számolni kell, hogy az alpesi gleccserek visszahúzódása jelenleg többletvízhozamot eredményez a mellékfolyókon, elsősorban az Innen. Amikor ez lecsökken, csökken az alsóbb szakaszokra érkező, így a paksi atomerőmű hűtővízigényét fedező víz mennyisége is. A mederdegradációt hosszútávon csak egy keresztgáttal vagy egy normál gáttal lehet megállítani.
