Az aszály elleni küzdelem kulcsa a vízmegtartás

A vízmegtartás lehet az aszály elleni védekezés kulcsa, a hosszú távú megoldások érdekében éveken át tartó beruházásokra is szükség lehet.

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

Hubai Imre közölte, hogy a kormány a vízvisszatartás érdekében támogatja a kiszáradt tómedrek, holtágak, víztározó létesítmények, csatornák felöltését. Sokáig a káros víztöbblet okozott gondot, emiatt az árvíz- és belvízmentesítés volt a legfőbb feladat, ám ennek az időszaknak a klímaváltozás véget vetett. Költséges beruházásokra különösen a Dél-Alföldön lehet szükség, itt az öntözéses gazdálkodást a fenntartható vízgazdálkodási létesítmények biztosíthatnák. Ezek tervezése elkezdődött, hamarosan megjelenhetnek a közbeszerzési kiírások is. Az államtitkár kiemelete az öntözésre szoruló területek közül a Homokhátságot, ahol az ökológiai körülmények változása miatt csökkentek a termelési lehetőségek, de a korszerű öntözés ezt a folyamatot is visszafordíthatná. A belföldi vizek 95 százaléka – tette hozzá – a környező országokból érkezik, ezért közösen kell tisztázni a vízhez való hozzáférés szabályait, és össze kell velük hangolni a vízgazdálkodást.

A vízmegtartás elsősorban az állami létesítmények feladata, de a termelőket és a helyi közösségeket ugyancsak érdekeltté kell tenni, hogy ebben segítsenek a maguk eszközeivel. A szél szárító hatása ellen a víztakarékos talajművelés lehet a megoldás, emellett figyelni kell a vízmegtartó képességet biztosító szervesanyag-tartalomra is, mert a talaj kiégése, a túlzott műtrágyahasználat hatástalanná teszi a felszíni beavatkozásokat. Az államtitkár megjegyezte, hogy a folyószabályozásokkal művelhetővé tett csaknem 1 millió hektár ma is nehezen viseli a víz hiányát, sajátos tulajdonságaik nem teszik lehetővé a hatékony növénytermesztést. Ezeknek a talajoknak változásra van szükségük ahhoz, hogy ellenállóak lehessenek, hiszen akkor hasznosulhatnak legjobban, ha a tulajdonságaiknak megfelelő tájhasználat kapcsolódik hozzájuk – hangsúlyozta Hubai Imre.

Ajánlott tartalom

Korszerű talajművelés nélkül nincs jövő

Magyarországon óriási a lemaradás a talajművelésben, változásra van szükség, nem spórolható meg a korszerű technológiai megoldások alkalmazása - jelentette ki a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora Kiszomboron.