A kormány centralizált és az atomenergiára magas részarányban támaszkodó energiarendszert képzel el, míg független szakértők inkább decentralizált és a megújuló energiára épülő modellt szeretnének Magyarországon. A különböző elképzelések támogatói szerdán a parlament fenntartható fejlődés bizottságának budapesti ülésén fejtették ki álláspontjukat.
Aradszki András, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energiaügyért felelős államtitkára a magyar energia stratégia célját a biztonságos és fenntartható ellátásban jelölte meg, hozzátéve, hogy mindezt elfogadható áron kell megtennie. Az eszközök között sorolta fel a hatékonyság, valamint a megújuló energiaforrások részarányának a növelését. Fontosnak nevezte az állam hosszú távú szerepvállalását is.
A paksi bővítést pedig azzal indokolta az államtitkár, hogy alacsony a széndioxid kibocsátása, biztonságos és olcsón termeli az áramot.
Kiemelte a Lengyelországtól Horvátországig húzódó gázvezeték megépítését, amelynek a két végpontján cseppfolyós földgázt lehet fogadni és betáplálni.
Aszódi Attila, a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásáért felelős kormánybiztos, a Miniszterelnökség nevében tartott előadást a bizottság előtt.
Kifejtette, hogy az ország villamos energiaigénye évi 1,3 százalékkal bővül, így 2030-ig 7300 megawatt erőművi kapacitást kell megépíteni, ebből 1600 megawatt lesz a megújuló energiákat hasznosító erőmű. Az évszázad végéig az alap-erőművi kapacitás 40 százalékát az atomerőmű adja.
A kormánybiztos bemutatta a Paks-II. bővítésének a menetrendjét is. A műszaki tervezés idén elkezdődik, de a kiviteli tervezés csak 2017-ben indul. Az építés egy évvel később kezdődik és 2024-ben kezd termelni az új atomerőmű. Addig 6500 engedélyt kell beszerezni – tette hozzá Aszódi Attila.
A kormánybiztos egyedül a hűtésre szolgáló Duna víz felmelegedését hozta fel, mint környezeti problémát. Ez jelenleg a jobb part egy keskeny sávjában 2 kilométer hosszan jelentkezik. Amikor bekapcsolódnak az új blokkok, a melegvízes sáv hossza 11 kilométer lesz, de a meglévő erőmű leállítása után 1 kilométeresre rövidül.
Atomerőmű nélküli energiaellátást vázolt fel Ámon Ada, az Energiaklub igazgatója. A decentralizált, okos rendszert vázolva a dán példát hozta fel, ahol 2050-re teljesen megújuló forrásból látják el energiával az országot. A fűtésnél előtérbe kerül a biomassza üzemelésű, kapcsolt távfűtés. A kormány 2030-ra a villamos energia 15 százalékát kívánja megújuló energiahordozókkal előállítani, az Energiaklub koncepciója viszont 27 százalékot tartalmaz.
Munkácsy Béla, az ELTE geográfus adjunktusa kifejtette, hogy a mai jogi szabályozás szerint az ország területének 5 százalékán lehet szélerőművet építeni, de itt is 50 ezer megawatt villamos energia állítható elő. Bemutatta, hogy a volt NDK területén jelenleg nagyobb a szél- és más megújuló energia kapacitás, mint amennyit Magyarország 2050-re tervez.
Krizsán Attila, a Zöld Magyarország Program programvezetője pedig egy olyan rendszert vázolt fel, amelyben 350 kistérségben hoznának létre, egyenként 6 megawattos, biogázas erőműveket. Ez nagyrészt fedezné az ország villamos energia szükségletét, a visszamaradó tápanyaggal pedig műtrágya mentessé lehetne tenni a mezőgazdaságot, amely intenzív kertészetté válhatna. A becsült mezőgazdasági többlet árbevétel pedig évi ezer milliárd forint – tette hozzá Krizsán Attila.
Szél Bernadett (LMP) a paksi menedzsment tervezett lecserélése iránt érdeklődött, különös tekintettel arra, hogy ez nem csökkenti-e az erőmű biztonságát. Aradszki András úgy vélte, hogy a biztonságért felelős mérnökök maradnak, a felső vezetésben lesz ‘vérfrissítés’, külföldi menedzserek bevonásával.
Szelényi Zsuzsanna (független) azt kifogásolta, hogy a paksi bővítéssel miért sietett a kormány, a döntést 6 év múlva is meghozhatta volna, az akkori technikai és egyéb feltételek mellett.
Aszódi Attila a vitában kifejtette, hogy az alternatív energiát favorizálók alapvető hibákat vétenek. Például az Energiaklub koncepciójában is bent van a Paks I. erőmű kapacitása 2030-ig. A biomassza erőművekkel pedig az a gond, hogy azok – miután fűtési hőt is termelnek – csak alap-erőműként használhatók, így nem lehet azokkal például a szélenergia hullámzását kiegyenlíteni.
A kormánybiztos bemutatta a német energiatermelést és felhasználást: éjszaka, amikor nem süt a nap és nem fúj a szél, importra szorul az ország. Az import villamos energiát pedig svájci és francia atomerőművekben állítják elő.