Az energiahatékonyság támogatása pénzt hoz az államnak is

Amennyiben az állam elkötelezetten és stabilan támogatná az energiahatékonysági beruházásokat, úgy nem csak milliárdokat tudnának a háztartások megtakarítani, de jelentős mennyiségű új munkahellyel számolhatunk, illetve pozitív hatással lenne az államháztartásra és hosszú távon a külkereskedelmi mérlegre is – derül ki az Energiaklub legfrissebb kutatásából.

Az eredmények azt a régen feltételezett hipotézist támasztják alá immáron tudományos igénnyel, hogy az energiahatékonysági beruházások és e beruházások állami támogatása nem csak az adott háztartások szintjén jár kedvező hatásokkal, hanem a nemzetgazdaság és a társadalom számra is jelentős hasznot hajt. A „Hatékonyabb lakások – Makrogazdasági hatások” című kutatás arra irányult, hogy megvizsgálja, milyen foglalkoztatási, államháztartási illetve külkereskedelmi mérlegre gyakorolt hatása van egy komoly épületenergetikai támogatási programnak. Bár a kutatók egy reális forgatókönyv alapján számoltak, amiben az ország e téren létező pénzügyi lehetőségeit táplálták a modellbe, maguk is meglepődtek a kedvező eredmények láttán. A példaként vett évi 50 milliárdos összeggel működő 5 éves támogatási program mindhárom vizsgált területen pozitív hatásokat mutat. A költségvetési bevételek már rövidtávon egyértelműen meghaladják a támogatás volumenét. Ez többek között a beruházásokra rakódó forgalmi és jövedelmi adóbevételeknek, illetve a beruházások következményeként jelentkező további járulékos hatásoknak – megtakarításoknak – köszönhető. Mindeközben a támogatás időtartama alatt évente ötvenezres nagyságrendű új munkahely is keletkezne. Ugyancsak pozitív a hosszú távú külkereskedelmi szaldó, mivel a beruházások generálta importot az energiamegtakarítások miatti energia behozatal csökkenés értéke ellensúlyozza, majd meg is haladja.

Minden más gazdaságfejlesztési programmal összehasonlítva a legnagyobb különbség az előbb említett járulékos hatásokban nyilvánul meg, melyek leginkább az energiamegtakarításból származnak, és amelyeknek makrogazdasági hatása mindhárom vizsgált területen kiemelten kedvező. A felújítások plusz keresletet is teremtenek, ami a beruházáshoz szükséges anyagok hazai előállítását, forgalmazását segítik. További közvetett hatás például a lakásfelújításokkal kapcsolatos komfortfokozat növekedése, a kevesebb üvegházhatású gáz kibocsátása, illetve a hazai ingatlanvagyon értékének emelkedése. A beruházások hatására csökkenő lakossági energiaigény javítja az ellátásbiztonságot, és a CO2 kibocsátás csökkenés nyomán az állam további kvótabevételekre is szert tehet. Az Energiaklub a lakossági energiahatékonysági beruházások állami támogatásának makrogazdasági hatásait a 2010-es évre aktualizált ágazati kapcsolatok mérlegére (ÁKM) alapozott és a megfelelő kiegészítésekkel módosított modell segítségével elemezte. A kutatás a szakpolitikai döntéshozók munkáját kívánja segíteni.

Ajánlott tartalom

A légkondicionálók felkészítése a hideg időszakra

Ahogy a nyár lassan átadja helyét az ősznek, egyre többször tapasztalhatunk alacsonyabb hőmérsékleteket otthonunkban. Hajnalban már csak kabátban merészkedünk ki, és gyakrabban fújnak hideg szelek nap közben is. Mindez azt jelenti, hogy ideje felkészítenie klímarendszerét az őszi és téli szezonra.