Az energiahivatal rendeletekben állapítja meg a hulladékgazdálkodással kapcsolatos egyes díjakat, költségeket

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) rendeletekben szabályozza a hulladékgazdálkodási tevékenységgel kapcsolatos egyes átvételi díjakat és egyes indokolt költségek mértékét, valamint bizonyos díjak megállapításának szabályait – közölte a hivatal pénteken az MTI-vel.

Hangsúlyozták: a rendeletek a lakossági fogyasztók közszolgáltatási díjait nem érintik. Felidézték, hogy 2023. július 1-jétől lép életbe a hulladékgazdálkodás új, koncessziós rendszere. Ettől az időponttól az állami közfeladat körébe tartozó hulladékgazdálkodási tevékenységet a magyar állam saját hatáskörben, koncessziós társaság útján, gazdálkodó szervezetek bevonásával fogja ellátni. Közölték: a törvény felhatalmazása alapján megalkotott négy rendelet rögzíti a hulladékgazdálkodási tevékenységben részt vevő érintettek – a koncesszor, a koncesszori alvállalkozó, az önkormányzat, a hulladéklerakó és -égető – között alkalmazható egyes átvételi díjakat és egyes indokolt költségek mértékét, valamint bizonyos díjak megállapításának szabályait.

A vegyes összetételű, nem veszélyes hulladék lerakására szolgáló – B3 alkategóriájú – hulladéklerakóban és a hulladékégetőműben alkalmazható egyes átvételi díjakról szóló rendelet a hulladék átvételéért fizetendő díjak mértékét állapítja meg. További egy-egy rendelet határozza meg a koncesszori alvállalkozók, valamint az önkormányzatok hulladékgazdálkodással kapcsolatos, országosan összesített indokolt költségeit. Szintén rendelet rögzíti az állami hulladékgazdálkodási közfeladat ellátásához szükséges hulladékgazdálkodási eszköz használatával, igénybevételével összefüggő díjak megállapítására vonatkozó módszertani leírást, eljárási részletszabályokat – írták. A rendeletek a Magyar Közlöny legfrissebb számában olvashatók – ismertette az energiahivatal.

Ajánlott tartalom

Riasztó képet mutat a magyar serdülők egészségmagatartása

Kedvezőtlen étkezési és fizikai aktivitási szokások, romló szerhasználati és egészségiállapot-mutatók, de javuló tendenciák is megfigyelhetők a magyar iskolások körében – állapítják meg az ELTE PPK kutatói legutóbbi felmérésük alapján. A vizsgálat a WHO-val és hazai partnerként a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézettel együttműködésben zajlott, az „Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása” nemzetközi kutatás részeként.