Az EP azt szeretné, hogy 2028-tól minden új épület kibocsátásmentes legyen

Minden új épületnek 2028-tól kibocsátásmentesnek kell lennie, ennek a követelménynek a hatóságok tulajdonában álló, illetve az általuk használt vagy üzemeltetett új épületekre már 2026-tól érvényesnek kell lennie – szögezték le az Európai Parlament (EP) képviselői kedden, az EP strasbourgi plenáris ülésén elfogadott álláspontjában.

A 343 szavazattal, 216 ellenében és 78 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalás szerint az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv átdolgozására azért van szükség, hogy 2030-ra jelentős mértékben csökkenjen az uniós épületállomány üvegházhatásúgáz-kibocsátása és energiafogyasztása, 2050-re pedig egyáltalán ne jelentsenek környezeti terhet. A vonatkozó intézkedések e cél elérését azzal segítik majd, hogy felgyorsítják az energiát rosszul hasznosító épületek felújításának ütemét, és javítják az energiahatékonysággal kapcsolatos adatok cseréjét – írták. Az EP-képviselők kiemelték: amennyiben műszakilag kivitelezhető és gazdaságilag megvalósítható, napenergiát hasznosító technológiákkal kell ellátni az új épületeket 2028-ig, a jelentős felújításon áteső lakóépületeket pedig 2032-ig.

Ami a meglévő lakóépületeket illeti, energiahatékonyságuknak 2030-ra el kell érnie legalább az “E” energiaosztályú besorolást, 2033-ra pedig legalább a “D” energiaosztályú teljesítményt azon az “A”-tól induló skálán, amelynek legvégén, a “G” energiaosztályban egy adott ország épületállományának legalacsonyabb energiahatékonyságú 15 százaléka található. A nem lakáscélú és középületek esetében ugyanezt a teljesítményszintet 2027-re, illetve 2030-ra kell elérni. Az energiahatékonyság javítása – ami a szigeteléstől kezdve a fűtésrendszer korszerűsítéséig több formában is megvalósulhat – akkor lesz esedékes, amikor az adott épületet értékesítik vagy jelentősen felújítják, illetve bérlemények esetében bérlőváltáskor. Az új szabályok hatálya nem terjed ki a műemlékekre. Az uniós tagországok továbbá mentességet adhatnak a követelmények teljesítése alól a különleges építészeti vagy történeti értékük miatt hivatalosan védett épületeknek, a műszaki építményeknek, az időszakosan vagy ideiglenesen használt épületeknek, valamint a templomoknak és más imahelyeknek. Az állami szociális lakások szintén kivételt képezhetnek, ha a korszerűsítéssel elérhető rezsicsökkentés amúgy nem ellentételezné a korszerűsítés költségei miatt megemelkedett bérleti díjat.

Az EP álláspontjának elfogadásával megkezdődhet az egyeztetés a tagállamokkal az Európai Unió Tanácsában az irányelvjavaslat végső tartalmáról. Gyürk András, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselője az MTI-hez eljuttatott közleményében azt mondta: “a baloldal döntése miatt távolabb kerültünk a hatékony épületfelújítási programoktól”. Kiemelte: az épületállomány energetikai korszerűsítésének fontossága vitán felül áll, azonban a döntésével “a brüsszeli korrupciós botrányban elmerülő baloldali többség” éppen ennek hatékony megvalósítását lehetetlenítené el. Hangsúlyozta: a biztonságos energiaellátás és a rezsiszámlák alacsonyan tartása kapcsán az energiahatékonyságban rejlő lehetőségek kiaknázása nagy fontossággal bír. Ennek érdekében a nemzeti épületfelújítási programok hatékony megvalósítására van szükség. Kijelentette: a brüsszeli szankciók okozta energiaválságban és az inflációs környezetben súlyos felelőtlenség az irreális célok kijelölése és a bürokratikus terhek növelése. Ennek ellenére az EP baloldali többsége emellett a felelőtlen döntés mellett tette le a voksát – mondta.

“Ha rajtuk múlna, 2025-től az újépítésű és felújított épületekben, 2035-től pedig mindenhol betiltanák a földgázalapú fűtést. Továbbá újabb bürokratikus eljárásokkal lassítanák a tervezési folyamatokat is” – hívta fel a figyelmet. A fideszes EP-képviselő aláhúzta: a döntéssel nyilvánvalóvá vált, hogy a baloldal saját kudarcos zöldideológiájának érvényre juttatása érdekében semmitől sem riad vissza. “A mi álláspontunk szerint azonban a sikeres épületkorszerűsítési programok felelős tervezéssel, bürokráciacsökkentéssel és az uniós források azonnali felszabadításával valósulhatnak meg. Ezért küzdünk tovább, a csata nem ért véget” – tette hozzá Gyürk András.

Ajánlott tartalom

Inváziós poloskák gyérítésére fejlesztettek új csapdatípust az ATK kutatói

Egy új, mesterséges hőforrást alkalmazó poloskacsapdát fejlesztettek ki az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének (ATK NÖVI) kutatói.