Az EP azt szeretné, hogy 2028-tól minden új épület kibocsátásmentes legyen

Minden új épületnek 2028-tól kibocsátásmentesnek kell lennie, ennek a követelménynek a hatóságok tulajdonában álló, illetve az általuk használt vagy üzemeltetett új épületekre már 2026-tól érvényesnek kell lennie – szögezték le az Európai Parlament (EP) képviselői kedden, az EP strasbourgi plenáris ülésén elfogadott álláspontjában.

A 343 szavazattal, 216 ellenében és 78 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalás szerint az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv átdolgozására azért van szükség, hogy 2030-ra jelentős mértékben csökkenjen az uniós épületállomány üvegházhatásúgáz-kibocsátása és energiafogyasztása, 2050-re pedig egyáltalán ne jelentsenek környezeti terhet. A vonatkozó intézkedések e cél elérését azzal segítik majd, hogy felgyorsítják az energiát rosszul hasznosító épületek felújításának ütemét, és javítják az energiahatékonysággal kapcsolatos adatok cseréjét – írták. Az EP-képviselők kiemelték: amennyiben műszakilag kivitelezhető és gazdaságilag megvalósítható, napenergiát hasznosító technológiákkal kell ellátni az új épületeket 2028-ig, a jelentős felújításon áteső lakóépületeket pedig 2032-ig.

Ami a meglévő lakóépületeket illeti, energiahatékonyságuknak 2030-ra el kell érnie legalább az “E” energiaosztályú besorolást, 2033-ra pedig legalább a “D” energiaosztályú teljesítményt azon az “A”-tól induló skálán, amelynek legvégén, a “G” energiaosztályban egy adott ország épületállományának legalacsonyabb energiahatékonyságú 15 százaléka található. A nem lakáscélú és középületek esetében ugyanezt a teljesítményszintet 2027-re, illetve 2030-ra kell elérni. Az energiahatékonyság javítása – ami a szigeteléstől kezdve a fűtésrendszer korszerűsítéséig több formában is megvalósulhat – akkor lesz esedékes, amikor az adott épületet értékesítik vagy jelentősen felújítják, illetve bérlemények esetében bérlőváltáskor. Az új szabályok hatálya nem terjed ki a műemlékekre. Az uniós tagországok továbbá mentességet adhatnak a követelmények teljesítése alól a különleges építészeti vagy történeti értékük miatt hivatalosan védett épületeknek, a műszaki építményeknek, az időszakosan vagy ideiglenesen használt épületeknek, valamint a templomoknak és más imahelyeknek. Az állami szociális lakások szintén kivételt képezhetnek, ha a korszerűsítéssel elérhető rezsicsökkentés amúgy nem ellentételezné a korszerűsítés költségei miatt megemelkedett bérleti díjat.

Az EP álláspontjának elfogadásával megkezdődhet az egyeztetés a tagállamokkal az Európai Unió Tanácsában az irányelvjavaslat végső tartalmáról. Gyürk András, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselője az MTI-hez eljuttatott közleményében azt mondta: “a baloldal döntése miatt távolabb kerültünk a hatékony épületfelújítási programoktól”. Kiemelte: az épületállomány energetikai korszerűsítésének fontossága vitán felül áll, azonban a döntésével “a brüsszeli korrupciós botrányban elmerülő baloldali többség” éppen ennek hatékony megvalósítását lehetetlenítené el. Hangsúlyozta: a biztonságos energiaellátás és a rezsiszámlák alacsonyan tartása kapcsán az energiahatékonyságban rejlő lehetőségek kiaknázása nagy fontossággal bír. Ennek érdekében a nemzeti épületfelújítási programok hatékony megvalósítására van szükség. Kijelentette: a brüsszeli szankciók okozta energiaválságban és az inflációs környezetben súlyos felelőtlenség az irreális célok kijelölése és a bürokratikus terhek növelése. Ennek ellenére az EP baloldali többsége emellett a felelőtlen döntés mellett tette le a voksát – mondta.

“Ha rajtuk múlna, 2025-től az újépítésű és felújított épületekben, 2035-től pedig mindenhol betiltanák a földgázalapú fűtést. Továbbá újabb bürokratikus eljárásokkal lassítanák a tervezési folyamatokat is” – hívta fel a figyelmet. A fideszes EP-képviselő aláhúzta: a döntéssel nyilvánvalóvá vált, hogy a baloldal saját kudarcos zöldideológiájának érvényre juttatása érdekében semmitől sem riad vissza. “A mi álláspontunk szerint azonban a sikeres épületkorszerűsítési programok felelős tervezéssel, bürokráciacsökkentéssel és az uniós források azonnali felszabadításával valósulhatnak meg. Ezért küzdünk tovább, a csata nem ért véget” – tette hozzá Gyürk András.

Ajánlott tartalom

Vasárnap kezdődik a fővárosi tavaszi nagytakarítás

Tavaszi nagytakarítást lesz április 21-én és 28-án a Nagykörúton és környezetében, továbbá a főváros számos forgalmas közterén és csomópontjában a BKM Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. és Budapesti Közlekedési Központ (BKK) együttműködésében.