Az EP jóváhagyta a nettó nulla kibocsátású iparról szóló jogszabályt

Az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén jóváhagyta a nettó nulla kibocsátású iparról szóló jogszabályt, melynek célja az, hogy az Európai Unió belső piacán megvalósulhasson az ipar szén-dioxid-mentessége – közölte az uniós parlament csütörtökön.

Hibrid napelemes rendszerek akkumulátorral, elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen! (x)

A 361 szavazattal 121 ellenében és 45 tartózkodás mellett elfogadott jogszabály célja a tiszta technológiák uniós gyártásának fokozása, valamint annak biztosítása, hogy az Európai Unió megfelelő eszközökkel rendelkezzen az átálláshoz a tiszta energiára. A jogszabály meg kívánja erősíteni a nettó nulla kibocsátású uniós gyártás ellenálló- és versenyképességét, biztonságosabbá és fenntarthatóbbá teszi az energiarendszereket. Jobb feltételeket teremt a megfelelő projektek létrehozásához Európában, és vonzza a beruházásokat azzal a céllal, hogy az unió nettó nulla kibocsátású technológiai gyártási kapacitása 2030-ra megközelítse vagy elérje az építési igények legalább 40 százalékát. Fel fogja gyorsítani az EU 2030-ra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai céljainak eléréséhez szükséges klímasemlegességre való átállást, továbbá támogatja az EU arra irányuló erőfeszítéseit, hogy energiafüggetlenné váljon.

A jogszabály meg kívánja teremteni a legjobb feltételeket azoknak az ágazatoknak, amelyek létfontosságúak, hogy 2050-re az EU elérje a nettó zéró kibocsátást. Olyan technológiákkal foglalkozik, amelyek jelentős mértékben hozzájárulnak a dekarbonizációhoz. A támogatandó technológiák közé tartozik az atomenergia, a fotovoltaikus napenergia és naphőenergia, a szárazföldi szélenergia és tengeri megújuló energia, az akkumulátorok és egyéb energiatárolók, a hőszivattyúk és a geotermikus energia, az elektrolizátorok és az üzemanyagcellák, a fenntartható alternatív üzemanyag-technológiák, a kis moduláris reaktorok. A jogszabályt még a tagállami kormányokat tömörítő Európai Unió Tanácsának hivatalosan is el kell fogadnia – tájékoztattak. Gyürk András, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselője az MTI-hez eljuttatott közleményében kijelentette: az elmúlt öt évben Brüsszel iparellenes politikája miatt az európai gazdaság versenyképessége mélypontra zuhant.     “Az új jogszabály ugyan a helyes irányba tesz lépést, a munkahelyek és vállalatok megmentéséhez a javaslatok végrehajtását azonban nem lehet a leszerepelt brüsszeli bürokratákra és az őket kiszolgáló baloldalra bízni” – fogalmazott.

Arra figyelmeztetett, hogy az európai gazdaság a “recesszió szélén egyensúlyoz”, a kontinens ipari termelése és megrendelései folyamatosan csökkennek. Vállalkozások mennek csődbe, a nagyvállalatok pedig fontolgatják, hogy az Egyesült Államokba vagy Kínába települnek át. Ez az eredménye Brüsszel iparüldöző, az abszurd zöldideológiára és a bürokrácia növelésére építő politikájának – mutatott rá a fideszes politikus. Gyürk András hangsúlyozta: a helyzet tarthatatlanná vált, stratégiaváltásra van szükség. A jogszabály “végre a helyes irányba” tett lépést jelent – írta, kiemelve, hogy az atomenergia stratégiai fontosságának elismerése, valamint a nettó zéró technológiák európai előmozdítására vonatkozó célkitűzések fontosak lehetnek az európai ipar helyreállításához. Üdvözlendőnek nevezte a bürokratikus terhek csökkentésére, az engedélyezési eljárások egyszerűsítésére, illetve a kis- és közepes vállalkozások (kkv-k) segítésére vonatkozó javaslatokat is.

A helyes célok megvalósítása azonban legalább annyira fontos, mint megalkotásuk. Ezt nem bízhatjuk a háborúpárti, az európai ipart tönkre tevő brüsszeli bürokratákra és az őket mindebben kiszolgáló baloldalra. A munkahelyek megmentéséhez legfőképpen változásra és új iparpolitikára van szükség Brüsszelben. Ezt június 9-én csak az európai jobboldal, benne a Fidesz-KDNP-vel, tudja megadni – tette hozzá Gyürk András.

Ajánlott tartalom

Energiaügyi Minisztérium: célzottabban segítheti az építkezőket az ingyenes gázcsatlakozás

A díjmentes közműcsatlakozások lehetőségét a családok és kisvállalkozások terheinek csökkentése érdekében vezette be hét éve a kormány. A gázhálózaton azóta közel százezer fejlesztés valósult meg mintegy 55 milliárd forint összértékben, ám a fogyasztók számára költségmentesen - hívta fel a figyelmet csütörtöki közleményében az Energiaügyi Minisztérium (EM).