Az erdőirtás globális problémái

„Nem látja a fától az erdőt – tartja a régi mondás. Napjainkban bolygónk sok vidékén azonban már nem látható az erdő, hiszen nincsenek fák.

Az erdőirtás megtizedelte Földünk „zöld aranyát”. Tizenhárom millió hektár erdőt vesztünk el évente az erdőirtás miatt. Ez akkora terület, mint maga Görögország. – mondta Sharene Marshall, a Nature Conservancy globális klímaigazgatója. „Talán meglepő, de ez javulásnak számít, hiszen az 1990-es években tizenhat millió hektár erdő veszett el évente. Napjainkban az erdőirtás és a klímaváltozás jelenti a legnagyobb problémát az erdőkkel kapcso¬latban.” – tette hozzá Eduardo Rojas, a FAO főigazgatói asszisztense és az erdészeti osztály vezetője. Az utóbbi évtizedben Európában egyre fontosabb az erdők védelme, illetve az ázsiai országokban is elindultak különböző erdővédelmi programok. Globális szinten azonban mégis folyamatos az erdőirtás, elsősorban azért, mert a pusztítás aránya Latin-Amerikában és Afrikában nagyon magas.

Egyedül Brazíliában a kormány adatai szerint majdnem 30 százalékkal nőtt az irtás az elmúlt évben. A papír- és bútoripari vállalatok elsősorban azokat az erdőket pusztítják, amelyeknek sokszínű a növény- és állatviláguk. Gyakran a helyi lakosok és mezőgazdasági vállalatok vágják ki a legtöbb fát, de a fő ok nem a fa iránti kereslet, hanem az, hogy térre van szükségük a mezőgazdasági termeléshez. „Ha Kelet-Ázsiában a nagy népsűrűség ellenére sikerült visszájára fordítani az erdőpusztítást, ennek Latin-Amerikában is lehetségesnek kell lennie. A legnagyobb pusztítás azonban továbbra is Indonéziában van.” – mondta Rojas. „Afrikában az erdőirtás gyakran az önálló gazdálkodás eredménye. Az Amazonasnál rengeteg erdőt pusztítanak ki azért, hogy legyen hely a szarvasmarha tenyésztéshez. Egészen mostanáig Kínában is nagy volt a pusztítás. Nem meglepő, hogy nagy összegeket áldoznak erdeik újratelepítésére. Ha nagy költségek árán a világ minden erdejét újratelepítenénk, a pusztulási folyamatokat akkor sem lehetne teljesen visszafordítani. Ha a veszélyeztetett fajok egyszer eltűnnek, többé nem térnek vissza.” – szögezte le Marshall.
„Magyarországon, Európa legtöbb országához hasonlóan növekszik az erdőterület, különösen a magán-erdőgazdálkodók telepítései nyomán. Nálunk a legfőbb feladat, hogy növeljük őshonos erdeink arányát, ahol lehet természetközeli erdőgazdálkodási módszereket, akár folyamatos erdőborítást alkalmazzunk a hagyományos tarvágás helyett. Bár a faanyag fontos nyersanyag, védett és fokozottan védett erdeink jelenleginél nagyobb részét lenne kívánatos kivonni a gazdálkodásból, hogy azok a célnak megfelelően elsősorban a biológiai sokféleség védelmét, a vízbázis és klímavédelmet, valamint a kikapcsolódás, a turizmus céljait szolgálják.” – tette hozzá Gálhidy László, a WWF Magyarország erdővédelmi programvezetője.

Ajánlott tartalom

Ausztriában megkezdődött a hétvégi viharok utáni károk felmérése

A jelentős csapadékkal járó hétvégi viharok és áradások után Ausztria egyes területeiről hétfőn is erős esőzésekről érkeztek jelentések. Alsó-Ausztria több körzetét katasztrófa sújtotta területté nyilvánították.