Az ESG globális és hazai szempontjairól rendezett konferenciát az MCC

A vállalatok környezeti, társadalmi és vállalatirányítási fenntarthatósággal (ESG) kapcsolatos globális kilátásokról és a magyar helyzetképről rendezett szakmai konferenciát a Mathias Corvinus Collegium (MCC) és Klímapolitikai Intézete kedden Budapesten.

Hibrid napelemes rendszerek akkumulátorral, elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen! (x)

Bókay Márton, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) helyettes államtitkára hangsúlyozta: a tavaly elfogadott magyar ESG-törvény és a készülő végrehajtási rendeletek fontos célja, hogy a szabályozás átlátható legyen, és segítse a magyar vállalati szektort az alkalmazkodásban. A helyettes államtitkár kitért egyebek mellett arra, hogy a hazai szabályozás biztosítja majd az információ védelmének garanciáit, meghatározza azokat a kérdéseket, amelyeket a vállalatoknak az ESG-területen meg kell válaszolniuk. Bókay Márton úgy látja, hogy az ESG-szabályozással rendeződik a piac, ami már rövid távon is versenyképességi előnyt jelenthet, hosszú távon pedig Magyarország és Európa is megtalálhatja ezzel a versenyképességi lehetőséget.

Hajdú András, a Miniszterelnöki Kabinetiroda helyettes államtitkára egyebek mellett az ESG-területen a nemzeti szintű szabályozás és a nemzeti szinten működő különböző szervezetek jelentőségét és felelősségét hangsúlyozta. Elmondta: kiemelten fontos a nemzeti szinten működő minősítők, tanácsadók szerepe, akik begyűjtik és kezelik majd a szükséges adatokat, és kulcsfontosságú, hogy ezek ne kerüljenek olyan szereplőkhöz, amelyek a magyar vállalatok versenytársai akár regionális, akár európai szinten. A helyettes államtitkár alapvetőnek nevezte a terület nemzeti szintű szereplőinek megerősítését, illetve az ESG-szféra magyarországi létrehozását. Bera Péter, az Energiaügyi Minisztérium főosztályvezetője felhívta a figyelmet arra, hogy vannak olyan tényezők, amelyeket közös uniós vagy régiós felelősségvállalással, vannak ugyanakkor olyanok, amelyeket nemzeti szinten lehet és kell megoldani. Példaként említette a hazai természeti értékek védelmét. Kiemelte a vállalatok bevonását a fenntarthatósággal kapcsolatos kérdésekbe úgy, hogy az ne okozzon többletterhet a cégeknek.

Hortay Olivér, a Századvég üzletágvezetője úgy fogalmazott: az európai ESG-szabályozás iránya egyre inkább eltér az eredeti koncepciótól, sok esetben ideológia ejtette csapdába a szabályozást, ami újabb terhet jelent az európai gazdaságnak. Magyar szempontból “ellent kell tartani” a központosító törekvéseknek, mert nagyon sok esetben súlyos károkkal fenyeget ez a megközelítés – mondta. Vannak ugyanakkor olyan területek, ahol nem lehet kikerülni, hogy begyűrűzzön ez a szabályozás Magyarországra; ebben az esetben segíteni kell a magyar vállalkozásokat, hogy a legkisebb zökkenővel és a legkisebb költség mellett tudjanak alkalmazkodni az átalakuló makrogazdasági környezethez – fejtette ki. Szalai Zoltán, az MCC főigazgatója elmondta: a jövő iránti felelősség megkerülhetetlen része a fenntarthatóság témaköre. Az ESG globálisan fontos témává vált, és jelentős integráló erőt jelent. A területtel kapcsolatos lehetőségek és kihívások vizsgálatát tartotta szem előtt az MCC a konferencia megrendezésekor – jelezte.

Nagy László, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának elnöke felidézte, a hatóság létrehozásának célja az volt, hogy stabil, kiszámítható működési és szabályozási környezet jöjjön létre nemzetgazdasági szempontból kiemelt ágazatokban; legutóbb az ESG-tevékenységgel kapcsolatos hatósági feladatokat kapták meg. Annak érdekében, hogy a magyar vállalatok versenyképességét ne érje hátrány, Nagy László elengedhetetlen nevezte egyebek mellett a cégek szakszerű felkészítését az ESG-szempontrendszer alkalmazására és az ESG-adatszolgáltatás egyszerűvé és költséghatékonnyá tételét.

Ajánlott tartalom

Riasztó képet mutat a magyar serdülők egészségmagatartása

Kedvezőtlen étkezési és fizikai aktivitási szokások, romló szerhasználati és egészségiállapot-mutatók, de javuló tendenciák is megfigyelhetők a magyar iskolások körében – állapítják meg az ELTE PPK kutatói legutóbbi felmérésük alapján. A vizsgálat a WHO-val és hazai partnerként a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézettel együttműködésben zajlott, az „Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása” nemzetközi kutatás részeként.