Az EU intézkedéseket javasolt a halászati és akvakultúra-ágazat ellenállóképességének javítására

Az Európai Bizottság intézkedéscsomagot terjesztett elő az uniós halászati és akvakultúra-ágazat fenntarthatóságának és ellenálló-képességének javítására – közölte az uniós bizottság kedden.

Virginijus Sinkevicius környezetvédelemért felelős uniós biztos brüsszeli sajtótájékoztatóján az intézkedés bemutatásakor elmondta, az EU célja a tisztább energiaforrások használatának előmozdítása és a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentése, a klímasemleges halászati és akvakultúra-ágazat kialakítása, valamint az ágazat tengeri ökoszisztémákra gyakorolt hatásának csökkentése. A javaslatok középpontjában szerepel az is, hogy az ágazatot vonzó munkahellyé tegyék a fiatalabb nemzedékek számára – közölte.

Tájékoztatása szerint intézkedések támogatják azt a törekvést, hogy a halászati és akvakultúra-ágazat nettó nulla kibocsátású ágazattá váljon 2050-re. Segítik az ágazatot az energetikai átállás felgyorsításában az üzemanyag-hatékonyság javítása és a megújuló, alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaforrásokra való átállás révén – közölte. Az Európai Bizottság vonatkozó közleménye szerint a testület cselekvési tervet is előterjesztett, hogy az EU környezetvédelmi célkitűzéseivel összhangban csökkentse a halászati tevékenységek tengeri ökoszisztémákra gyakorolt káros hatását. Célja elsősorban a halászat tengerfenékre gyakorolt kedvezőtlen hatásának csökkentése – írták.

Az uniós bizottság felszólította a tagállamokat, hogy hozzanak állományvédelmi intézkedéseket a védett tengeri területek hatékony megőrzésére és kezelésére. Az erőfeszítéseknek magukban kell foglalniuk a halak ívási és ivadéknevelő területeinek védelmét, a halpusztulási arányok csökkentését, valamint az érzékeny fajok és élőhelyek fő területeinek helyreállítását. A tagállamoknak emellett biztosítaniuk kell, hogy legkésőbb 2030-ig valamennyi védett tengeri területen fokozatosan megszüntessék a fenékhalászatot, és azt egyetlen újonnan létrehozott védett tengeri területen se engedélyezzék. Az első intézkedéseket már 2024 márciusáig meg kell hozni az élőhelyvédelmi irányelv szerinti Natura 2000 területekre vonatkozóan – tették hozzá.

Ajánlott tartalom

AM: szakmai együttműködések, új mintaprojektek segítik az erdőtüzek elleni védekezést

A vegetációtűz az egyik leggyakoribb természeti katasztrófa a világon, amely nemcsak környezeti, hanem társadalmi és gazdasági problémát is jelent - mondta Zambó Péter, az Agrárminisztérium (AM) erdőkért és földügyekért felelős államtitkára kedden, a Budapesten megrendezett Erdőtűzvédelmi konferencián a szaktárca közleménye szerint.