Az EU megreformálná a közös agrárpolitikát

Az EU szerdán agrárszakértői jelentést mutatott be, amelynek célja, hogy megreformálja a közös uniós agrárpolitikát (KAP) annak érdekében, hogy az uniós támogatások jobban igazodjanak a gazdálkodók társadalmi-gazdasági szükségleteihez.

Hibrid napelemes rendszerek akkumulátorral, elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen! (x)

A jelentést mintegy harminc szakértő készítette az Európai Unió mezőgazdaságának jövőjéről szóló úgynevezett stratégiai párbeszéd keretében, amely idén januárban kezdődött el válaszul a több uniós országban kitört sorozatos agrártüntetésekre. A jelentés javaslatai alapján az Európai Bizottság feladata lesz egy új agrárpolitika kialakítása. A szakértők, többek között azt tanácsolják, hogy a KAP forrásokból származó támogatásokat a jövedelem alapján a “leginkább rászoruló gazdák” felé irányítsák, és ne a birtokolt földterület nagysága alapján fizessék ki. A dokumentum hangsúlyozza, hogy a közvetlen kifizetések jelenlegi rendszere alig van összefüggésben a gazdálkodók társadalmi-gazdasági szükségleteivel, ezért a jelenlegi rendszert meghatározó területalapú támogatás helyett az egyes gazdálkodók gazdasági tevékenységének “életképességén” kellene alapulnia.

A javaslatok között szerepel egy, az Európai Beruházási Bank által az agrárágazatnak nyújtandó egyedi hitelcsomag is. A jelentés felhívja a figyelmet arra, hogy a mezőgazdasági ágazat ellenállóképességét elő kell mozdítani. Felvázolja azt, hogy milyen eszközökkel lehet fellépni a növekvő környezeti, éghajlati, geopolitikai és gazdasági kockázatokkal szemben a termőföldek megőrzéséért, az árvizekkel szemben ellenállóbb mezőgazdaságért, és az innovatív növénynemesítésért. A szakértők azt is tanácsolják, hogy az EU gondolja át kereskedelmi tárgyalási stratégiáját, és vegye figyelembe “a mezőgazdaság és az élelmiszeripari termékek stratégiai jelentőségét”, továbbá vizsgálja felül a kereskedelmi megállapodások hatásvizsgálatait.

Az Európai Bizottságnak emellett létre kellene hoznia egy konzultációs platformot mezőgazdasági és környezetvédelmi szereplők közötti párbeszéd előmozdítása érdekében. A szakértők hozzáteszik, hogy egy új mezőgazdasági stratégiát minél előbb ki kell alakítani, hogy elkerülhető legyen a szektor elhagyása.

Ursula von der Leyen az Európai Bizottság elnöke a jelentést bemutató sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy a jelentés “konszenzusos” megoldásokat vázol fel.

Tudjuk azonban, hogy gazdáinknak számos és egyre növekvő kihívással kell szembenézniük, a nagyon kemény globális versenytől kezdve az éghajlatváltozás pusztító hatásáig – mondta.

A jelentés rámutat arra, hogy többet kell tennünk azért, hogy megvédjük a mezőgazdasági termelőinket, és hogy az agrár-élelmiszeripari rendszert rugalmasabbá, versenyképesebbé, de legfőképpen fenntarthatóbbá tegyük – jelentette ki.

A bizottság elnöke kiemelte, hogy tisztességes és elegendő jövedelmet kell biztosítani a gazdák számára, ugyanakkor egy olyan közös agrárpolitika létrehozását kell támogatni, amely fenntartható és megoldást kínál az éghajlatváltozás hatásainak enyhítésére. “Ezt csak hatékony jutalmazási és ösztönzőrendszerrel lehet megtenni” – jelentette ki Ursula von der Leyen, aki azt mondta, hogy az agrárpolitikai reform bizottsági ütemtervét a létrejövő testület első 100 napján mutatja be.

Ajánlott tartalom

AM: szakmai együttműködések, új mintaprojektek segítik az erdőtüzek elleni védekezést

A vegetációtűz az egyik leggyakoribb természeti katasztrófa a világon, amely nemcsak környezeti, hanem társadalmi és gazdasági problémát is jelent - mondta Zambó Péter, az Agrárminisztérium (AM) erdőkért és földügyekért felelős államtitkára kedden, a Budapesten megrendezett Erdőtűzvédelmi konferencián a szaktárca közleménye szerint.