Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
Az Európai Parlament (EP) szerdán Strasbourgban megszavazta az éghajlatváltozás elleni EU-jogszabályokat.
Az EU múlt heti brüsszeli csúcstalálkozóján a tagállamok állam-, illetve kormányfői elfogadták a klímacsomag főbb pontjait, amelyek célul tűzik ki 2020-ig a károsgáz-kibocsátás 20 százalékos csökkentését, az energiafelhasználáson belül a megújuló energiaforrások részarányának 20 százalékra emelését, valamint az energiahatékonyság 20 százalékos javítását. Az Európai Parlament korábban már folytatott plenáris vitát a kérdésről, és időközben a tagállamokat képviselő Tanács, valamint az EP tárgyalódelegációi is megállapodásra jutottak a főbb kérdésekben.
A megújuló energiaforrások tekintetében a képviselők kiemelten kívánják ösztönözni a “második generációs” – hulladékból vagy biomasszából, vagyis az élelmiszer-termeléssel nem versengő módon előállított – bioüzemanyag felhasználását.
Az EU-csúcson született döntés szerint a széndioxid-kibocsátás 20 százalékos csökkentésének viszonyítási éve 2005 lesz. Ezt az EU keleti tagországai – legfőképpen a magyarok – sérelmezték, mondván: ez a rendszer nem veszi figyelembe, hogy 1990 óta jelentősen csökkent a kibocsátás ezekben az államokban. A csúcs résztvevői végül úgy döntöttek, hogy kompenzációként az árverésen megvásárolandó kibocsátási kvóták 12 százalékát újraosztják ezen
érintett tagországok között.
Nemzetközi sajtóértékelések szerint a globálissá súlyosbodott gazdasági válság csaknem kisiklatta a klímacsomag ügyét, de végül – az egyes iparágaknak tett tömérdek engedmény révén – sikerült alkut kötni, bár annak tartalma éles bírálatot váltott ki környezetvédő körökben.
A klímacsomagról folytatott európai parlamenti vitában Tabajdi Csaba, az MSZP EP-delegációjának vezetője egyebek közt arról beszélt, hogy a világ “zöld forradalom” előtt áll, amelyet mind technológiai, mind ideológiai szempontból az Európai Unió vezethet. A megújuló energiaforrások felhasználásának bővítési terveivel kapcsolatban kiemelte a biomasszában rejlő lehetőségeket. Szerinte a biomassza – különösen pedig a biogáz – a megújuló energiaforrások
közül az egyik legígéretesebb.
De Blasio Antonio fideszes, néppárti EP-képviselő rámutatott arra, hogy ez az Európai Unió által vállalt célkitűzés alapjaiban érinti az egyes régiók gazdasági-társadalmi felzárkózását, ezért a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését csak az úgynevezett uniós kohéziós politikába beépítve lehet eredményesen megvalósítani. – A strukturális fejlesztésekre szánt támogatások feltételrendszerébe szükséges lenne beépíteni az üvegházhatású
gázkibocsátás csökkentésének szempontjait – mondta a képviselő.
Hegyi Gyula szocialista EP-képviselő a szavazás utáni nyilatkozatában emlékeztetett arra, hogy a közép-kelet-európai
országok, így Magyarország is, már a nyolcvanas évek végén jelentősen csökkentették az üvegházhatású gázok kibocsátását, egyes nyugati országok viszont még a kétezres évek elején is növelték azt. Az új tagállamok ezért kértek tisztes elbánást, korábbi erőfeszítéseik elismerését – tette hozzá.
Hegyi szerint “valamit kaptunk, de tudni kell, hogy az unió klímamérlege az új tagállamok erőfeszítései nélkül sokkal rosszabb lenne”. Ezért azt sürgette, hogy a gazdagabb tagállamok éljenek a kvótakereskedelemmel, elsősorban az unión belüli, kevésbé fejlett országokba telepítsék át iparuk egy részét, illetve onnan vásároljanak kvótákat. Hegyi Gyula elmondta, hogy a magyarok a számukra nem könnyű kompromisszumot a környezetvédelem és a közös európai fellépés érdekében fogadták el. A képviselő örömmel nyugtázta, hogy mindenki elfogadta azt a módosító indítványt, amely a távfűtésnek szabad kvótát ad, mentesítve a közösségi fűtést a klímaadó alól.
