Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Európa-szerte egyre nagyobb teret nyernek a háztartási méretű, konnektorba csatlakoztatható, úgynevezett plug-in napelemes rendszerek. A kisméretű, jellemzően 400–2000 wattos rendszerek könnyen felszerelhetők erkélyekre, fészerekre vagy teraszokra, és akár a háztartás éves villamosenergia-szükségletének 25%-át is képesek fedezni. Míg Belgiumban idén tavasszal legalizálták az ilyen eszközöket, az Egyesült Királyság pedig tanulmányt indított a technológia bevezetéséről, addig Magyarország továbbra is tiltja a használatukat – az EU 27 tagállama közül Svédország mellett egyedüliként, írja a portfolio.hu. A rendszer egyszerűsége és alacsony ára miatt különösen társasházakban és albérletekben népszerű, ahol a klasszikus tetőre szerelhető napelemes rendszerek nehezen megvalósíthatók. A legtöbb országban mindössze bejelentési kötelezettség vonatkozik rájuk. A népszerűséget jelzi, hogy a német plug-in rendszerek száma júniusra elérte az egymilliót, és 2025 első négy hónapjában 135 ezer új rendszert regisztráltak. A becslések szerint azonban valójában már 4 millió ilyen rendszer működik Németországban – sok még regisztráció nélkül. Ezzel párhuzamosan terjednek a kis kapacitású akkumulátoros energiatárolók is. A SolarPower Europe adatai szerint Németországban a 2 kWh alatti rendszerek száma egy év alatt 24-szeresére nőtt. A nagy diszkontláncok – köztük az IKEA – is kínálják már az integrált rendszereket, amelyek ára a napelemek árának csökkenése miatt egyre elérhetőbbé válik: egy 400 W-os készlet akár 200 euróért is kapható, míg az energiatárolóval szereltek 1500–3000 euróba is kerülhetnek.
Magyarországon azonban ezek a rendszerek tiltás alá esnek. Bár az RRF-hez kapcsolódó vállalás szerint a kormány 2023 végén még azt ígérte, hogy a plug-in rendszerek telepítését legfeljebb bejelentési kötelezettséghez köti, végül 2025. január 1-jétől jogszabályban kifejezetten megtiltotta azok használatát – alig pár órával a társadalmi egyeztetés lezárulta után.
Miközben más európai országok éppen most szabályozzák újra és egyszerűsítik az ilyen rendszerek engedélyezését, Magyarországon továbbra is zéró tolerancia érvényesül. Ez nemcsak a klímacélok elérését nehezíti, hanem jelentős költségmegtakarítási lehetőséget is elzár a magyar háztartások elől – miközben Európa-szerte már milliók élnek vele.